– Több mint húsz éve foglalkozol módszertani fejlesztéssel, melynek eredményeként jelentős mennyiségű, saját kidolgozású tananyagot készítettél el. Mi inspirált arra, hogy ilyen nagy munkát végezz el a tanítás mellett?
– Főállású magántanárként a nyelvoktatói munkám első éveiben számos nyelvkönyvből tanítottam. Általánosságban elmondható, hogy a tankönyvek írói nem maguk a nyelvtanárok, akik a könyvekből tanítanak, és a szakemberek között szakmai kommunikáció sem zajlik. A tanórákon szerzett tapasztalataim azonban arra ösztönöztek, hogyha jobb eredményeket szeretnék elérni, akkor a saját ötleteim alapján, a tapasztalataimra és a gyakorlatra építve kidolgozzam a saját tananyagomat, mely a sokéves fejlesztői munkám eredményeként egy komoly rendszerré nőtte ki magát. A módszertani fejlesztésre szánt munkámat az is elengedhetetlenül szükségessé tette, hogy az akkreditált nyelvvizsgarendszer követelményei jóval magasabb elvárást támasztanak a diákokkal szemben, mint az a közoktatásban szakmailag általános jelleggel megoldható lenne. Mivel nem csupán iskolai dolgozatokról vagy év végi záróvizsgákról van szó, hanem egy keményfedeles bizonyítvány megszerzéséről, amely egy komoly, használható és minőségi nyelvtudást hivatott igazolni – legyen szó bármely akkreditált nyelvvizsgaszintről. Komoly szakmai kihívás elé állított az is, hogy teljesen kezdő szinttől egészen az akkreditált nyelvvizsgaszintekig belátható időn belül megszerezhető legyen a minőségi nyelvtudás, hiszen könyvek tucatjairól beszélünk, amit át kellett venni minden egyes tanulóval, hogy meglegyen a teljes lefedettség a követelményeket illetően. Köztudott, hogy egy idegen nyelvet nem a nyelvkönyvek szimpla átolvasásával sajátíthatunk el. Szakmailag az sem volt elhanyagolható szempont, hogy a minőségi, használható nyelvtudás megszerzésének igénye az idegennyelv-elsajátítás tekintetében kevésbé tehetségesnek mondható tanulók részéről ugyanúgy jelen van. A munkámat annak a szolgálatába állítottam, hogy a szülők és a tanulók ne csak rövid távú célokban gondolkodhassanak, amikor idegen nyelvi célokat tűznek ki. Azon túlmenően, hogy a tanuló megszerezheti az egyetemi felvételihez a kötelező vagy a plusz pontokat, vagy kézhez veheti diplomáját, mindenképp fontos szempont, hogy később az életben meg is állja a helyét, amikor az adott idegen nyelvet használnia kell, legyen szó akár egy utazás során magáncélból történő idegennyelv-használatról vagy egy munkahelyi pozíció sikeres betöltéséről, szakmai helytállásról. Súlyos tétje lehet később annak, hogy valóban használható nyelvtudás birtokában áll-e a nyelvvizsga-bizonyítvánnyal rendelkező egyén. Erre kívánom ráirányítani a figyelmet a mottómmal is: „Az érték a megszerzett tudásban rejlik.”
– Nagy vonalakban bemutatnád-e nekünk, hogy a kidolgozott tananyagodnak melyek a legfontosabb ismérvei, és miben térnek el a könyvesboltokban kapható nyelvkönyvektől?
– A kidolgozott tananyag egyik legfontosabb jellemzője a teljes lefedettség az egyes nyelvi szinteken, azaz minden egyes nyelvi szinten a teljes nyelvi kompetenciaszint elsajátítását lehetővé teszi. Míg a tankönyvek esetében a nyelvi szintet jelölő besorolás azt jelenti, hogy az adott könyv abba a bizonyos nyelvi szintbe helyezhető – tehát semmiképp sem arra utal, hogy az adott könyv elsajátításával a jelölésnek megfelelő nyelvi tudásszint megszerezhető lenne –, addig a saját tananyagomnál az adott nyelvi szint teljes mértékben elsajátítható, mivel lehetővé teszi mind a hat részterület, azaz a két nyelvi alap és a négy nyelvi készség fejlesztését. Az egyes nyelvkönyvek aránytalan készségfejlesztéséhez képest a saját tananyagom arányosan és párhuzamosan fejleszti az egyes készségeket. Bizonyos nyelvészeti szempontokból jelentősen tömörített, lényegre törő, míg más nyelvészeti szempontokból jelentősen bővített, gyakorlatorientált tananyagról van szó. Így adott oldalszám mellett a saját tananyagom esetében a tanuló az idegen nyelvet jelentősen nagyobb mértékben reprezentáló tananyaggal találkozik, valamint a tananyag mélyebb szintű, minőségi elsajátítása is lehetővé válik. Hosszú évek komoly lexikográfiai munkájával készült el egy több száz oldalas szókincsgyűjtemény, mely a nyelvtanuló szókincs-elsajátításának szakszerűen felállított folyamatát támasztja alá. Minden egyes nyelvi szinten lefedi az azokhoz rendelt témakörök szókincseit, és az egyes altémakörök mélységüket tekintve is részletesebbek a megszokottnál, valamint a tankönyvekhez képest bővebb jelentéseket tartalmaznak. Egy átlag anyanyelvi beszélő elmeszótárát igyekszik írásban leképezni. Egy olyan egységesített szókincsgyűjteményről van szó, melynek készletét több tucat nyelvkönyv tudná csak egyszerre biztosítani. Nem kereső-, hanem tanulószótár, a kurzusprogramok tematikájának írott lexikai állományát foglalja össze. Számos szakmai szempont figyelembevételével készült el, pl. szakmai megoldásokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy kevesebbet szelektáljon az agy az elsajátítás során, vagy hogy a későbbi mondatképzési gyakorlatok könnyebben menjenek. Elkészült egy szintén több száz oldalas kollokációgyűjtemény is, amely elsajátításával lehetővé válik, hogy a későbbi nyelvhasználat során a nyelvközi interferencia minimális szintre szoruljon, tehát hogy a nyelvhasználónál minél kevésbé tükröződjön az, hogy magyar anyanyelvű, amikor idegen nyelven beszél vagy ír. Emellett jelentősen javítja a gördülékenységet és a reakcióidőt is a beszéd során. Több száz oldal feladatlapot készítettem el kizárólag olyan feladattípusokra építve, amelyek az önálló mondatalkotás gyakorlatát készítik elő vagy gyakoroltatják, és amelyeket – a tapasztalataim alapján – valóban célravezetőknek és hatékonyaknak ítélek meg. A saját kidolgozású nyelvtanmagyarázó lapok legfontosabb ismérve, hogy egy-egy nyelvtani egységet a megszokottól eltérően, több logikai lépcsőben kibontva és számos példán keresztül szemléltetnek. Egy-egy nyelvtani egység elméleti elsajátítását minden esetben több száz gyakorlat követi írásban és szóban. A hallott szöveg értésének a módszertani fejlesztésére szintén hosszú éveket szántam. Az egyes nyelvi szinteken belül is további szintekre lebontva, fokozatosan történik a fejlesztés, és a hangzó szövegekhez is több száz oldalas labor feladatlapokat készítettem el. A módszertani fejlesztésre szánt munkám kiemelt területe a beszédkészség fejlesztése, mivel a legnehezebb készségről van szó, amely a nyelvi alapok aktív ismeretét igényli, továbbá számos olyan részkészséget is előfeltételként támaszt, amely más nyelvi készségnél nem jelenik meg. A tanulóim beszédkészségének a szakszerű felépítéséhez több tízezer tréningmondatot írtam, melyek követik a kurzusprogram tematikáját, és a nyelvi alapok szisztematikus elsajátítását, valamint azoknak az aktív tudásba történő beépülését is lehetővé teszik minden nyelvi szinten. A tréningmondat-gyűjtemény egy olyan könyvsorozatnak fogható fel, melyben nem az írott szövegre jellemző sajátosságok dominálnak, hanem a nyelvtanuló tanulási folyamatában éppen aktuális mondatképzési képességeihez igazodó mondattípusok szerepelnek. Így nem pusztán blattolásra van lehetőség, hanem a mondatok hosszúsága, nyelvtani terheltsége, valamint tartalma lehetővé teszi a szóbeli tréninget.
– Miben különböznek a tréningórák a más típusú nyelvóráktól?
– Egy tréningórán a tanulóknak sokkal nagyobb fegyelemmel kell részt venniük, mint bármely iskolai tanórán. A koncentrációs képességük határait feszegetik a gyakorlatok, tehát nagyon fárasztó, ugyanakkor nagyon hatékony szóbeli gyakorlásról van szó. Számos szakmai szempontnak, előfeltételnek egyszerre kell érvényesülnie ahhoz, hogy a nyelvi tréning hatékonyan alkalmazható legyen. A tanár, vagyis inkább az idegen nyelvi tréner szellemi munkája ilyenkor inkább egy tolmács szellemi munkaterheltségéhez hasonlítható, mivel megosztott figyelemmel dolgozik, és jóval összetettebb és gyorsabb munkát végez. Egy időegységre levetítve a nyelvi gyakorlatok száma kiemelkedően magas, ezért intenzív munkáról van szó, ami egyben korlátozza is a tréningezésre felhasználható időkeretet mind a tanár, mind a tanuló részére. A nyelvi tréning alkalmazásának lehetősége függ a tanulótól, az idegen nyelvi tréner szakmai felkészültségétől, a szakszerűen összeállított trénigfeladatoktól, valamint számos egyéb szakmai szemponttól és körülménytől. Ezért is szántam több évet többek között a szóbeli tréningórák szakmai felépítésének a kidolgozására is.
– A módszertani fejlesztésre szánt munkád a tananyagok kidolgozásán kívül a nyelvoktatás más területeire is kiterjed. Melyek ezek a területek?
– A sikeres idegennyelv-oktatás, illetve -elsajátítás igen összetett folyamat eredménye. Olyan módszer, amely önmagában átütő sikert produkál, nem létezik. Számos szakmai probléma megoldását együttesen alkalmazó rendszer, azaz módszerek összessége hozhat kiemelkedő sikert a végeredmény tekintetében. A rendszeremet például az is jellemzi, hogy az egyes részterületekre kifejlesztett tananyag nemcsak az adott készség fejlesztésének a tekintetében állja meg önállóan a helyét, hanem azok összehangolásával a készségek egymást erősítő hatását is érvényesülni engedi, illetve erősíti. A röviden felvázolt több ezer óra háttérmunkával és hosszú évek alatt elkészült saját kidolgozású tananyag elsajátítását lehetővé téve dolgoztam ki keretrendszerként az INTELLECT Kurzusprogramokat, annak számos kiegészítő pedagógiai, ösztönző és értékelő alrendszerével együtt.
– Hogyan tudod csoportos oktatásnál a tanulók haladási ütemét együtt tartani, és biztosítani azt, hogy mindenki elérje a nyelvi célját?
– Mielőtt elkezdik a tanulók a kurzusprogramot, egy ingyenes tájékoztató előadáson bemutatom a szülőknek és a leendő tanulóknak a tananyagot és a kurzusprogramot, ill. az informatív jellegű honlapomon is bővebb tájékoztató található. Akik jelentkeznek a kurzusprogramra, lelkiekben már valamelyest felkészültek arra, hogy mit vállalnak. Egy csoportba kerülő tanulók homogén egységet alkotnak a felmért aktív szóbeli tudásuk tekintetében. A tananyag egy stabil négyes/ötös tanuló haladási ütemére van lebontva, amit mindenkinek teljesíteni kell a csoportban. A fentiekben röviden felvázolt szakmai kidolgozottság teszi lehetővé, hogy ezt az elvárást a tanulók sikeresen tejesíteni is tudják. A szigorú értékelési rendszer, valamint a háttérmunkaként végzett jelentős mennyiségű és folyamatos javító, ellenőrző munka állandó tanulásra ösztönzi a tanulókat. Szemléltetésképpen pl. az akkreditált középfokú nyelvvizsgaszintig egy csoportban minden egyes tanuló körülbelül 1200 db százalékos értékelést kap, ami hűen tükrözi az egy főre levetített intenzív tanári törődést. Amennyiben nem sikerül a tanulónak elsőre teljesítenie a 80%-os minimum követelményt, akkor javítania kell. A csoportban minden tanulót azonos tananyagmennyiséggel terhelek, és a feladatok típusa, valamint a gyakorlómondatok magas száma is lehetővé teszi az együtt haladást és a minőségi közös munkát. A saját kidolgozott rendszeremmel és számos szakmai probléma megoldásával magas szinten tudom tartani a tanulók haladási ütemét egy csoportban, de ezen túlmenően meghatározott létszám mellett magasabb minőségben tudom a szóbeli készséget fejleszteni, mint egyfős oktatás esetén.
– Melyek azok a eredmények, amelyeket kiemelkedő fontosságúaknak tartasz, és a módszertani fejlesztésre szánt munkád sikereként könyvelhetőek el?
– Legfontosabb eredmények közt említeném meg, hogy a tanulóimnak országos viszonylatban a minőségi nyelvi szolgáltatók esetében megszokott standard óraszámkeretnél 35-40%-kal kevesebb órát kell venniük annak érdekében, hogy elérjék nyelvi céljaikat, valamint hogy ezen szűkebb óraszámkereten belül bővebb tananyagot sajátíttatok el. Nemcsak részképzést valósítok meg, hanem a teljes nyelvi kompetenciaszint fejlesztését is megoldom. A tanulóimnak egyszer kell elkezdeniük és végigcsinálniuk a tanfolyamot, nincs úgynevezett „újrakezdő nyelvtanuló” a munkám után. A megfelelő szorgalommal és hozzáállással rendelkező, ugyanakkor az idegennyelv-elsajátítás terén gyengébbnek vélt tanulók számára is elérhetővé tudom tenni a középfokú tudásszintet, ami eddig lehetetlen volt számukra. Potenciálisan bővült azon nyelvtanulók száma, akiknek lehetőségük nyílt az akkreditált középfokú szintnél magasabb nyelvi célt is kitűzniük. Más nyelvoktatói módszerek eredményeihez viszonyítva a tanulóim a szóbeli készségük tekintetében kiemelkedően jól teljesítenek. Kiscsoportos oktatásnál egy stabil négyes/ötös tanuló intenzív haladási ütemét is tartani tudom minden főre levetítve. A lemorzsolódás minimális, és az esetenkénti előfordulás mögött nem szakmai okok húzódnak meg. Mindemellett a tanulóim részéről a pozitív visszacsatolást és elégedettséget is megemlíteném, ami mindig nagy örömmel tölt el.
– Miért éppen a 6., 7., 8. és 9. osztályos tanulók a célcsoportjaid?
– Az INTELLECT Kurzusprogramok tematikája és az alkalmazott feladattípusok nehézségi foka feltételez egy bizonyos szellemi érettséget, így leghamarabb 6. osztályos kortól ajánlott elkezdeni a kurzusprogramot, valamint ettől a kortól tekinthető ideálisnak a tanuló részéről elsajátítható tananyag aránya egy időegységre levetítve. A korcsoport hirdetésével abban is segíteni kívánok, hogy időben kérjenek a szülők és a tanulók szakmai segítséget, ha még érettségi előtt akkreditált nyelvvizsgát terveznek.
– Mikor indulnak legközelebb INTELLECT Kurzusprogramok?
– A honlapomon a legközelebbi kezdési időpontok mindig megtekinthetők. Legközelebb 2019 januárjában indulnak csoportok, addig az előjegyzés folyamatos. Időpont-egyeztetést követően szeretettel várom az érdeklődő szülőket és tanulókat egy ingyenes felvételi elbeszélgetésre, ahol a kurzusprogramról és az oktatási feltételekről bővebb felvilágosítást kaphatnak.
– További sikeres munkát kívánunk Neked és a jelenlegi, illetve a leendő INTELLECT-tanulóknak is!
– Nagyon szépen köszönjük!
