Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Tizenhat alkotó csaknem negyven munkája tekinthető meg két héten át a Pándy Kálmán kórház galériájában. A József Dezső Amatőr Szakkör és Alkotótábor Egyesület tagjainak tárlata július 12-én nyílt meg a Mátyás király emlékév jegyében.
A József Dezső Amatőr alkotókör minden évben szervez egy kiállítást a Pándy Galériában. A tárlat koncepciója idén annyiban lett más, hogy a Mátyás király emlékévhez kapcsolódóan az alkotók munkái egyetlen gondolatfüzérre épülnek fel, fogalmazott a megnyitón Séllei-Andruska Anna szervező, majd felkérte Dávid Pétert, nyissa meg a tárlatot.
A Karácsonyi János katolikus gimnázium magyar–történelem szakos tanára Mátyás király személye és uralkodása felől közelítette meg a kiállítási anyagot. A koronás fő művészetpártoló tevékenységéről elmondta, az ő idejében Magyarország valóban kulturális nagyhatalomnak számított, hisz a magyar királyé volt Európa második legnagyobb könyvtára, a kétezer kötetet számláló Corvina, emellett itt alkotott a világ akkori legjobb költője, Janus Pannonius, akivel végül egy Mátyás elleni összeesküvés miatt csúnyán leszámoltak. Szintén itt, Mátyás udvarában foglalkoztatták a világ legjobb reneszánsz énekesét, ami arra utal, hogy az énekművészetben élen járt az ország, jegyezte meg Dávid Péter.
Dávid Péter és Séllei-Andruska Anna
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
A reneszánsz újjászületést jelent, amiként maga a tárlat is, magyarázta a pedagógus. Az újjászületés újjászületését. Az antik, ókori kultúra éledt Mátyás korában újjá. Ez azonban korlátokat is jelentett az újkor hajnalán, mert például az ének olyan volt, mint a matematika: kiszámolhatták, hová kell tenni a hangjegyeket. Janus Pannonius is tanulta azt, hogyan kell verset írni. Ugyanígy a reneszánsz festőknek, szobrászoknak is meg kellett tanulniuk, hogyan kell művészetet csinálni.
– Ez egy nagyon kemény stúdium volt. Azt viszont, hogy miként lehet valakiből Janus Pannonius, nem lehetett megtanulni – hangsúlyozta Dávid Péter.
Úgy vélte, a kiállítás lényege, legnagyobb pozitívuma az, hogy felmutatja, miként lehet az adott keretekbe beleilleszteni a kreativitást. Mert az, hogy rajzoljunk, fessünk Mátyás királyt, csináljunk valami reneszánszosat, még nagyon kevés. A kiállítás megnyitására felkért pedagógus végül gratulált a művészeknek ahhoz, hogy sikerült megfelelő kreativitással megtölteniük a kereteket.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
A rendezvény protokolláris részét Pfaff Éva és Szabóné Mede Ágota, az Erkel Ferenc Vegyeskar két tagja zárta ritmus- ás ütőhangszerekkel kísért reneszánsz dalokkal.
Bíró Katalin, Birosné Béres Ildikó, Cseke Mihályné, Hortobágyi Jánosné, Kovács Jánosné, Marosán Rózsa, Nótáros Mihályné, Orestyák Jánosné, Papp Mária, Pekár Edit, Pomázi Klára, Séllei-Andruska Anna, Sütő Jánosné, Szabó Anna, Ungváry Mihályné és Wolf Ildikó munkái két hétig tekinthetők meg díjtalanul a Pándy Galériában, majd vándorútra kelnek, tudtuk meg Séllei-Andruska Annától, a József Dezső szakkör elnökhelyettesétől.
