Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Újabb kötettel bővült a gyulai középkor ismeretanyaga

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • T. P. KULTÚRA • 2018. március 15. 11:00
Újabb kötettel bővült a gyulai középkor ismeretanyaga
Bemutatták a Város, uradalom, vár című könyvet a városi bibliotékában

Bemutatták március 13-án a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban a Város, uradalom, vár című tanulmánykötetet, amely nyolc olyan írást tartalmaz, amely Gyula 15–18. századi történetét dolgozza fel, különböző szemszögekből vizsgálva a korszakot. A rendezvény elején Dézsi János, a bibliotéka igazgatója köszöntötte a jelenlévőket, majd Erdész Ádám, az MNL Békés Megyei Levéltárának igazgatója, Dusnoki-Draskovich József történész és Liska András régész beszélgettek a kötetről.

dusnoki-draskovich józseferdész ádám és liska andrás

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Erdész Ádám azzal kezdte a beszélgetést, hogy a Város, uradalom, vár című könyv már a harmadik kötet, amely a gyulai középkorkutatást helyezi a középpontba. A most megjelent kiadvány három fontos témára épül, ezek a város, az uradalom és a vár, mint uradalmi központ és hadászati jelentőségű építmény.

A kötet – amely nyolc tanulmányt tartalmaz – Blazovich László jogtörténész bevezetőjével indul, aki Gyula szerepét vizsgálta az európai és magyarországi városfejlődésben. Kenyeres István, Budapest Főváros Levéltárának igazgatója a gyulai uradalom gazdasági szerepéről értekezett, Csepregi Zoltán egyetemi tanár pedig a 16. század elejének egyházpolitikáját vette górcső alá. Őre Sándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára a gyulai és környékbeli reformációról írt tanulmányt, valamint Szegedi Kis István ebben játszott szerepét tárta fel. Bagi Zoltán levéltáros, egyetemi tanár a visszavívásról írt, Oross András, az MNL bécsi delegáltja pedig egy osztrák forrásanyagokra épülő tanulmánnyal járult hozzá a kötethez.

Dusnoki-Draskovich József az 1566-os ostromról értekezett, erről számolt be a könyvbemutatón is. Mint mondta, az egyik legfontosabb dolog az ostrom hossza volt: hatvanhárom napig tartott a csata, amely elképesztő teljesítmény volt a várvédők részéről, hiszen sokszoros túlerővel álltak szemben.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Megtudtuk, hogy a királyi hadvezetés azt gondolta, Gyula és Szigetvár kellő védelmet fog nyújtani a török támadás ellen, de ahogy városunkban, úgy Szigetváron is eltörpült a védők serege a támadókéval szemben. A Kerecsényi László vezette gyulai várvédők fokozatosan vonultak vissza a városból a huszárvárba, onnan a palánkvárba, végül a várkastélyba. Ahogy azt mindenki tudja, az ostrom tárgyalással ért véget, de a kivonuló katonákra rárontottak a törökök, a legtöbbjüket lemészárolták, Kerecsényi pedig fogságba esett.

A vár régészeti feltárásairól értekezik a kötetben Liska András, aki elmondta, hogy számos képi forrásból tudtak dolgozni az ásatások előtt és közben, hogy képet kapjanak a várról és környékéről. Az egyik első rajz Paolo Mirandola várépítő mestertől származott, aki ittjártakor javaslatokat tett arra is, hogy hogyan kellene bővíteni és erősíteni a várrendszert.

A történész itt kiemelte azt, hogy a gótikus várkastély eredetileg nem hadászati célból épült, hanem uradalmi központként. Ezt a kastélyt vette körül a kerítőfal – amelynek maradványai a mai napig láthatóak a vár körül –, egy emeletes ágyútorony, amelyet ma rondellaként ismerünk. A valódi védelmi vonal a palánkkerítés volt, amely a vár és a mai Almásy-kastély között húzódott valahol.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Az ostrom és a harcok feladása nagyban befolyásolta Kerecsényi László megítélését – ezzel folytatta Dusnoki-Draskovich József. Megtudtuk, hogy a várkapitány már a háború előtt is ismert volt, gyakran emelték ki, hogy a legvitézebb katonák egyike, az ostrom alatt azt írták róla, hogy állítólag a török katonák is elismerték bátorságát.

Számos komoly tisztséggel rendelkezett, sok pénze is volt, ez vezetett eladósodásához, valamint ahhoz, hogy már ekkor terjengtek róla olyan pletykák, hogy kapzsi és erőszakos ember. A döntő fordulat természetesen a vár védelmének feladása volt, amely miatt bélyegezhették volna árulónak, de ezt nem igazán írták le egyértelműen, inkább gondolták kishitűnek, és nem értették a döntését.

Erdész Ádám azzal zárta a bemutatót, hogy mindenkinek ajánlja a könyvet, hiszen mindössze két témát tártak fel belőle az este folyamán. Mint mondta, sokkal gazdagodott a gyulai középkor ismeretanyaga. Akinek felkeltette az érdeklődését a kötet, az a gyulai IQ könyvesboltban megvásárolhatja.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Összes cikk - lent (max 996px)
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)