Erdész Ádám és Elek Tibor könyvbemutatója az Erkel Ferenc Művelődési Központban
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A kultúra magyar városa cím kötelezettséget is jelent
Görgényi Ernő üdvözlő szavaiban kiemelte, a magyar kultúra napját idén két kitűnő helyi szerző legújabb kötetének bemutatójával ünnepelheti meg Gyula városa. Különleges alkalom ez, hisz a nagyobb, népesebb települések esetében sem gyakoriak az ehhez hasonló események. Bevezető gondolatait továbbfűzve az elöljáró Kner Izidor szavait idézte, és rámutatott, bármilyen sikeres, eredményes munkálkodásnak csak az a része számít, amelynek a köz látja hasznát, és amely az egyetemesség javát szolgálja.
A polgármester felidézte, immár tíz esztendeje annak, hogy Gyula városát érdemesnek találták A kultúra magyar városa címre. Az elismerés a korábbi évszázadok és évtizedek gyulai kulturális életének járt, annak a szellemi tevékenységnek, amely a nemzeti műveltség jelentős tényezőjévé, ismert szellemi műhellyé avatta városunkat. A kitüntető cím azonban nem csak a múltbeli érdemekért jár, kötelezettségeket is jelent a jelen és a jövő városa számára, hangsúlyozta.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Nyugat-európai színvonalú fejlesztések valósultak meg
Görgényi Ernő ünnepi beszédében aláhúzta: az utóbbi tíz esztendő egyik legnagyobb gyulai nyertese a kulturális szféra volt, hisz rövid idő alatt sosem látott léptékű kulturális fejlesztések valósultak meg. Példaként felhozta az Erkel Ferenc Emlékház felújítását, bővítését, és a Göndöcs-kert fejlesztését, amellyel kapcsolatban megjegyezte, a Bajnai-kormány 2010 elején úgy döntött, nem támogatja a kezdeményezést, az ehhez tartozó pályázatot elutasította. Ezzel alátámasztotta azt az álláspontját, miszerint Gyula nem érdemli meg, hogy a kultúra magyar városaként jeles közművelődési intézményeit, évszázados közösségi parkját újjávarázsolja. Mindeközben, húzta alá az elöljáró, az akkori kormányzati döntéshozók értelmetlen és sokszor botrányos beruházásokra szórták a pénzt.
A folytatásról szólva Görgényi Ernő megemlítette, a kormányváltás után az új városvezetők az új országgyűlési képviselők támogatásával újból nekiveselkedtek a feladatnak. Ennek eredményeként 900 millió forintot nyertek a Göndöcs-kert, az Erkel Ferenc Művelődési Központ, a Vigadó és a Kohán Képtár korszerűsítésére. Mivel az összegből a művelődési központ belső modernizálására nem volt lehetőség, új forrást kerestek, és ezt meg is találták 2015-ben az Agora program keretében. Az 500 millió forintot arra költötték, hogy a közösségi épületet a 21. századi követelményeknek megfelelő műszaki tartalommal töltsék meg, és esztétikai színvonalát is ehhez mérten alakítsák ki.
A polgármester kitért arra is, hogy mindeközben egy nyugat-európai színvonalú kulturális-turisztikai attrakció megvalósítása is lezajlott. Az országosan védett műemlék, a romos Almásy-kastély rehabilitálására 2,5 milliárd forintot fordíthattak. Úgy vélte, mindenik fejlesztés azért történt, hogy megfelelő körülményt teremtsenek a kultúra szabad megéléséhez, a szabad alkotási folyamatok kibontakozásához. A szabadság ugyanis felbecsülhetetlen értéke a gyulai kulturális életnek.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A gyulai ragaszkodik a szabadságához
A magyar kultúra napján elmondott köszöntőjében Görgényi Ernő így fogalmazott: meggyőződése szerint elfogadhatatlan, hogy a művészetek kibontakozását bárki is nyomásgyakorlással korlátozza. Számára a magukat liberálisnak nevező, de a szabadelvűség klasszikus értékeit nélkülöző, sőt, megtagadó erők törekvései a legaggasztóbbak. Kultúrpolitikájuk ugyanis látszólag színesíteni kívánja a kulturális életet, a valóságban azonban egysíkúvá teszi. Míg a folyamat elején követel, előbb-utóbb majd tilt is, kiközösíti és megbélyegzi mindazt, ami nincs összhangban ideológiájával.
– Mi, gyulaiak ragaszkodunk a kultúra szabadságához, így módunkban áll élvezni a művészetek sokféleségét. A kultúra magyar városa cím is erre kötelez bennünket. Mi az esztétikai minőség optikáján át vizsgálódva kívánjuk biztosítani a kultúra szabadságát és sokszerűségét – fogalmazott.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Erdész Ádám és Elek Tibor könyvét a polgármester ajánlotta a figyelmünkbe
A sokszerűség, az értékteremtés és a politika kultúrára gyakorolt hatása a két kötetben is szerephez jut, vélte a polgármester. Erdész Ádám jó szokásához híven a helyi értékeket, a helyi kultúrateremtést járja körül. Rendkívül gazdag forrásanyagra alapozva érdekes, átélhető történeteken át mutatja be, miként vált a Kner nyomdaműhely piacvezető vállalkozássá a dualizmus idején. Tanulmányaiban a történész-levéltáros rávilágít a generációk közti értékátadás problematikájára, és megvizsgálja, hogyan élte meg a kirekesztés éveit egy felföldi származású asszimilálódott zsidó család Békés megyében.
Elek Tibor kérdésfelvetése inkább filozófiai jellegű, fejtette ki ajánlójában a városvezető. Könyvében tizenkilenc erdélyi íróval, költővel folytatott beszélgetés során próbálja meg megérteni, és másokkal is megértetni az erdélyi tollforgatókat, olyan kérdéseket körbejárva, hogy ki számít erdélyi költőnek, írónak napjainkban, számít-e bármit is az ő erdélyisége, van-e az erdélyiségnek esztétikai, poétikai ismérve korunkban. Végül eljut odáig, hogy megállapítsa, az erdélyiség bizonyos szempontból kereszt is lehet az alkotó vállán.
A polgármester méltatását követően a két ünnepelt szerző kérdezz-felelek formában ismertette meg olvasóközönségével, a jelenlévőkkel a két kivételes válogatást. Érdekfeszítő párbeszédükre lapunkban még visszatérünk.
