Képünkön (balról jobbra): Liska András és Kónya István
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
A nyár folyamán a Gyulai Hírlap már tájékoztatta olvasóit arról, hogy munkálatok zajlanak az Epreskert utcai ferences romkertben, ahol a 20. század első felének történettudósai és archeológusai szerint a 16. században két magyar úrhölgyet is eltemettek, Corvin Erzsébetet és Frangepán Beatrixet. A sírhelyeket és a templomot, illetve a hozzá tartozó rendházat az 1930-as években már feltárták, most csupán állagmegóvási munkálatok zajlottak.
Kónya István alpolgármester kifejtette, a gyulaiak számára rendkívül fontos a kulturális örökség védelme, ilyen téren az önkormányzat már komoly és látható eredményeket tud felmutatni. Mint mondta, a ferences romkert rendbetétele csak egyik állomása ennek a törekvésnek.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Mivel az 1950-es évektől kezdődően egyre elhanyagoltabb állapotba került az Epreskert utcai emlékhely, a körzet képviselőjeként is nagyon fontosnak tartotta a helyreállítási folyamat mielőbbi elindítását. Tavaly Görgényi Ernő polgármesternél kezdeményezte, hogy lehetőség szerint a 2017. évi költségvetésben a város biztosítson ehhez pénzforrást. Kónya István kiemelte, a város ezt meg is tette: 5 millió forintot különítettek el erre a célra. Az összegből első lépésben a romkert külső része, a parkoló, a kerítés és a kerítés lábazata újult meg, majd eltávolították azt a növényzetet, amely elburjánzott, és méltatlan helyzetbe hozta a műemléket. Úgy döntöttek, Corvin Erzsébet és Frangepán Beatrix feltételezett sírhelyének vizsgálatával Liska András régészt bízzák meg, hátha sikerül eddig még ismeretlen információkat szerezniük a korszakról.
Mivel menet közben bővültek igényeik, 1 millió forintot még hozzárendeltek az értékmentő beruházáshoz.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
– Kétségtelen, hogy nagyon kevesen tudják Gyulán és környéken, hogy a gyulai ferences kolostor és a rendház a maga idejében rendkívül egyedinek és nagynak számított. Funkcióját tekintve is kiemelkedő szerepe volt, hisz három tartományi rendi ülést is tartottak itt. A reformáció idején a katolikusok számára fontos volt, hogy a térségnek legyen egy meghatározó és erős katolikus intézménye, s ezt meg is szervezték – hangsúlyozta Kónya István.
Az alpolgármester rámutatott, a megtisztított romkert ünnepélyes átadása római katolikus szentmise keretében fog megtörténni az egyházzal történő konzultációt követően, várhatóan októberben. Ezután a történelmi helynek az eddiginél mindenképp erőteljesebb turisztikai szerepet szánnak.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
A középkori Gyula központjában álló romkert múltjáról, a régi időkről Liska András régész beszélt. Úgy fogalmazott, túl sok újdonságot nem remélt, nem is talált, holott Gyula egyik legrégebbi, a várral egyidős épületegyütteséről és helyszínéről van szó. Az előző ásatásokon előkerült tárgyak is sajnos elvesztek az idők során, valószínűleg a második világháborúban szóródtak szét, tűntek el. Kérdésünkre Liska András alátámasztotta, jelenleg egyetlen kézzel fogható bizonyíték sincs arra, hogy ezen a helyen temették el a két magyar főúri hölgyet, Hunyadi János unokáját, Corvin Erzsébetet, és Corvin János özvegyét, Frangepán Beatrixet. A szentély délkeleti részén egyébként egy harmadik nyughely is előkerült évekkel ezelőtt, ám erről sincs túl sok adat.
A következő munkafázisban a templom- és szentélybővítés körvonalait fogják kijelölni téglával, és visszabontják az 1960-as években elvégzett felfalazást. A romkertben most hitelesítő ásatás folyik. A teljes, szisztematikus feltárást és rekonstrukciót lehetetlenné teszi, amint erről már beszámoltunk, hogy az 1970-es években a műemlék foszlányaira ráépült a fejlődő, nagyobbodó város.
Lapunk munkatársa, a cikk írója a Várak, kastélyok, templomok című örökségturisztikai folyóirat tavalyelőtti évkönyvében számolt be részletesen a romkertről, a korábbi feltárások eredményeiről, a helynek Gyula város történetében betöltött jelentőségéről.
