Képünk illusztráció
Fotó: Gyulai Hírlap
Ifj. Nagy Bálint:
Kemény ember voltál Kerecsényi László…
450 évvel ezelőtt foglalta el a török Gyulát
Kemény ember voltál Kerecsényi László,
Nem esett ki kezedből sem kard, sem zászló.
Gyula várának hős kapitánya voltál,
A hatalmas török túlerővel is dacoltál,
Mert tudván tudtad most, hogy a tét mekkora,
De Te nem féltél, hogy az oszmánok hada
Egyre keményebben támadta a várat,
De sajnos Te sem tehettél már csodákat.
Kemény ember voltál Kerecsényi László,
Nem esett ki kezedből sem kard, sem zászló.
Harmincezer török és kétezer magyar,
Tudjátok, ez milyen dicsőséget takar,
Hiszen ez a maroknyi várvédő sereg
Bátran harcol, a keze bele sem remeg
Mert tudja, ha ez a végvár is elesik,
Magyar Honra cudar világ következik.
Kemény ember voltál Kerecsényi László,
Nem esett ki kezedből sem kard, sem zászló.
Hatvankét napon át egyre fogyatkozva
Szervezted a vár védelmét nem lankadva,
De mikor már az élelem is elfogyott,
Vérhas járvány is bőszen bemutatkozott,
Alig volt már embered, bármilyen bátor,
Semmivé vált, hogy lesz majd győzelmi mámor.
Kemény ember voltál Kerecsényi László,
Nem esett ki kezedből sem kard, sem zászló.
Döntöttél Jó Uram, hogy mentsd, amit lehet,
A megmaradt kevés kis hős seregedet.
Pertaf Pasa szabad elvonulást ígért
Cserébe, rommá lőtt vár átadásáért.
Kivonuláskor török, szavát megszegve
Rátámadott az elvonuló seregre.
Kemény ember voltál Kerecsényi László,
Nem esett ki kezedből sem kard, sem zászló.
Hiába voltál oly vitéz és hős, bátor,
Kíméletlenné vált az ostromló tábor.
Prédájává váltatok, Téged elfogtak,
Győztesként senkivel már nem alkudoztak.
Fejedet vették, de az emléketek él,
Dicső helytállástokról vár tovább mesél.
