Fodor györgy a mogyoróssy jános városi könyvtár simonyi-olvasótermében számolt be úti élményeiről
Fotó: Gyulai Hírlap – Oláh Szabolcs
Mint megtudtuk, Fodor György – aki a magyar szak mellett a finnugor szakot is elvégezte – eddig kétszer járt a hazánknál majdnem három és félszer nagyobb északi államban: legelőször egyetemistaként 2002-ben, legutóbb pedig tavaly, a békéscsabai finn–magyar baráti társaság révén. Úti beszámolójából kiderült, Finnországban – vagy ahogy ott nevezik, Suomiban – számon tartják a két nép nyelvrokonságát, ezért szívesen látják a magyarokat.
Fodor György eddig kétszer járt a hazánknál majdnem három és félszer nagyobb északi országban
Az előadó elmondta: az ezer tó országaként ismert Finnországban valójában 187 ezer tó van, így nem meglepő, hogy a tipikus, erdőkben gazdag finn tájat a fenyő és a tó szavak folyamatos ismétlésével lehet leginkább leírni. Fodor György szerint a 36 nemzeti parkkal rendelkező ország a nyugalom szigete. A finnek közül gyakorlatilag mindenkinek van saját hétvégi háza, és a 179 ezer szigettel tarkított északi országban az sem ritka, hogy valaki saját szigetet is tulajdonol.
A tanár úrtól azt is megtudtuk, az északi sarkkörön lakó Mikulás, azaz Joulupukki – szabad fordításban a karácsonyi vén kecske – december 25-én ajándékozza meg a gyerekeket, a finnek ugyanis hazájuk függetlenségének kikiáltását ünneplik december 6-án. Az emancipáció és a feminizmus egyik őshazájaként is számon tartott Finnország 1917 óta független, korábban az oroszok és a svédek osztozkodtak rajta. Bár utóbbiak mindössze a lakosság hat százalékát teszik ki, a svéd a második államnyelv a Finn Köztársaságban, így nyelvrokonaink a filmeket is kétnyelvű felirattal mutatják be.
Fodor György első, négy hónapig tartó „túlélőtúráján” sok mindent kipróbált: vadászott, gokartozott, zenélt finn italozóegységben, és ahhoz is elég bátor volt, hogy megkóstolja a rénszarvascsipszet. Az előadó azt mesélte, a gasztronómia területén több eltérést is felfedezhetünk a magyarok és a finnek között. A skandináv országban például nem létezik a hagyományos értelemben vett leves, és a túró is egészen másként néz ki, mint nálunk. Fodor György megfogalmazása szerint a finnek tőzegmoha-pálinkája kátrányízű rémálom, az előadásból azonban az is kiderült, hogy az ottani házi sört érdemes megkóstolni, mert kifejezetten finom. Mint megtudtuk még mindig dívik a szeszturizmus Finnország és Észtország között, a finnek a szomszédvárból csempészik át a jutányos áron megvásárolt Finlandia vodkát.
A világjáró gyulai még ahhoz sem volt rest, hogy ádámkosztümben tegye próbára hidegtűrését. Az északi országban valóban farkasordító a hideg, a hőmérő higanyszála akár mínusz 51 Celsius-fokig is lesüllyedhet, azonban a hőség sem ismeretlen fogalom a finneknél, a legmelegebb, amit eddig mértek, 37 Celsius-fok volt. Fodor György úgy véli, nem véletlen, hogy Suomi a metálzene hazája: nem lehet könnyű elviselni, hogy 73 napig nem megy le a nap, majd 51 napig egyáltalán nem jön fel. Valószínűleg az sem a véletlen műve, hogy a finnek olyan jól muzsikálnak a raliban és a Forma1-ben, előfordul ugyanis, hogy extrém körülmények között, befagyott tavakon tanulnak vezetni.
Fodor György képes beszámolóját hallgatva másfél óra erejéig valóban Finnországban érezhettük magunkat, s a főbb ismérvek mellett számos érdekességeket is megtudhattunk, például azt, hogy a finnek egykor a szaunában ravatalozták fel a halottakat, vagy hogy Nokia eredetileg egy település neve, ahol gumicsizmákat gyártottak. Ha finnül nem is tanultunk meg ennyi idő alatt, azt vélhetően mindenki az eszébe véste, hogy Suomiban nem illik az utcán „perszézni”, felelő mondatszavunk ugyanis finnül egy altájjal kapcsolatos káromkodás.
Fodor tanár úr egy Gyulával kapcsolatos, érdekes információt is megosztott a közönséggel. Valószínűleg kevesen tudják, hogy a gyulai kórház névadójának, Pándy Kálmánnak finn felesége volt. Gyermekük, Pándy Pál Gyulán született 1905-ben. A hét nyelven beszélő fiú idegenvezető lett Finnországban, és sokat tett Lappföldért.
Fodor György azt is felidézte: egykor Gyulán is volt egy szűk, finn baráti kör, amelynek Szigeti István volt a motorja. A társaságot újraélesztenék, és az is a tervek között szerepel, hogy finn testvérvárost keresnek Gyulának.
