
Mindenki örömére, az elmúlt két évvel ellentétben elmaradt az eső és a szélvihar a Gyulai Virágok Vasárnapján, melyet ma rendezett meg Gyula Város Önkormányzata. A Kossuth téren 55 árus kínálta szebbnél szebb portékáját. Zömében az egynyári virágok, fűszernövények, pozsgások és évelők standjánál sorakoztak az érdeklődők, de hatalmas sor alakult ki a mintegy 1000 forintért kínált orchideákért is. Hasonló sikert aratott a folyton termő eper is, melyet akasztós kaspóban 2500 forintért árult a termelő.
- Ez a fajta eper egész nyáron terem. Nem konkrétan ezért jöttünk, de nem lehetett itthagyni. Körbenézegettük a placcokat, s azt tapasztaltuk, hogy az egynyári virágkínálat nem olyan sokféle, mint tavaly volt. Az árak - bár változatosak – azonban nem szálltak el. Többen azért nem látogatnak ki egy hasonló rendezvényre, mert azt gondolják, hogy ilyenkor az eladók felverik az árakat. Most ez különösebben nem tapasztalható, bár standja válogatja. Elsősorban olyan virágokat szeretnénk venni, amelyek jól mutatnak az erkélyen és jól bírják a napot – mesélte a Gyulai Hírlapnak a délelőtt tapasztalatait Fekete Tímea és Szalai Zoltán.
A virágvásár látogatóit dr. Görgényi Ernő polgármester köszöntötte ezzel is kifejezve, hogy Gyula Város Önkormányzata minden olyan kezdeményezést támogat, mely városunk szépítését szolgálja. Gyula város neve mellé állandó jelzőként kerül a virágos város, amiért - ne feledjük el – nemzedékek dolgoztak. A virágosítás régmúltra tekint vissza Gyulán, hiszen már az 1920-as években parkosítási és faültetési munkálatokat végeztek.
- Egyik napról napra a másikra nem lehet megteremteni azt a környezetet, amit magunk körül látunk. Az idősebb kertészek a mai napig sokat emlegetik Válint László nevét, aki az 1922-ben alakult Gyulai Városi Kertészet első vezetője volt. Gyula város nagymértékben neki köszönheti, hogy az Alföld egyik legzöldebb, legfásítottabb városa volt. 1913 és 1933 között mintegy 21 ezer négyzetméteren létesítettek új parkokat, vagy újították meg a már meglévőket. Tizenkét év alatt 40 ezer fát és cserjét ültettek ki, valamint évente 10-15 ezer virágpalántát telepítettek. Ehhez a cselekedethez köti a neves helytörténész Implom József a gyulai virágkultusz kezdetét. Ahogy egy művében írja: ma már a lakosok a házaik előtt, az út és a gyalogjáró közötti földterületen virágágyakat létesítenek – hangzott el a polgármester megnyitó beszédében.
Több mint egy évtizeddel ezelőtt Szászné dr. Várkonyi Adrienn városi főkertész álmodta meg a Gyulai Virágok Vasárnapját, s Dancs László akkori polgármester támogatta elképzelésében. Szükséges, de nem elégséges előfeltétel volt a sikerhez az egykori városvezető befogadó készsége. A gyulai polgárok esztétikai érzéke, igényük a szépre és a mások által megteremtett szép környezet megbecsülése is hozzájárult a ma látott eredményekhez.
A polgármester beszédében arra emlékeztetett, hogy 2007 után, tavaly másodjára is Gyula nyerte meg a Virágos Magyarországért Környezetszépítő Versenyt város kategóriában és az első helyezéssel kivívtuk a jogot arra, hogy idén a nemzetközi mezőnyben az európai virágosítási versenyben mi képviseljük hazánkat.
Az idei esztendőben is órákat lehetett bolyongani a vásár pazar növényei között, s a látogatók a Gyulai Közüzemi Kft. jóvoltából komposztajándékkal térhettek haza. Summa summarum, mindazok, akik szép virágos kertet, balkont, vagy akár egy csöppnyi területet kívánnak otthonukban bevirágosítani, mindenképpen látogassanak el jövőre is a Gyulai Virágok Vasárnapjára.































