Miniszteri dicséretben részesül Schneider László, a Gyulai Mentőállomás vezető mentőtisztje –derült ki a gyulai mentők ünnepi állomásgyűlésén ma délután. A nagy hírről Zentai Attilától, az OMSZ Dél-Alföldi Régió orvos-igazgatójától értesült a mentőtiszt a Mentők Napja alkalmából megrendezett házi ünnepségen. A kitüntetés átadására holnap délelőtt a budapesti Danubius Hotelben kerül sor. A gyulai állománygyűlésen „Mi díjunk” elismerést vehetett át Forgács Veronika mentőtiszt és Szász Szabolcs gépkocsivezető, főorvosi dicséretben részesült Molnár Dániel mentőtiszt, Székely Lóránd ápoló és Illyés József gépkocsivezető. Schneider László a mentőállomás munkáját támogató tevékenységért Mikus Éva kiváló polgárt és dr. Asztalosné Varga Juditot, a V.Art Rendezvényszervezés tulajdonosát emlékplakettel ajándékozta meg.
Az Országos Mentőszolgálat tevékenységét országszerte megünneplik, s ha teheti dr. Kovács József országgyűlési képviselő, a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház leköszönő főigazgató főorvosa amikor csak teheti, tiszteletét teszi az állománygyűlésen. Az orvos, politikus elismerően szólt a gyulai életmentők szakmai munkájáról, emellett méltatlannak nevezte azt a környezetet, ahol hivatásukat végzik. Ugyan nagy erőfeszítések árán sikerült fejleszteni a gépjárműparkon és biztonságos, helikopteres betegszállításra is van napjainkra lehetőség. Dr. Kovács József köszönetét fejezte ki, hogy a mentőállomány a mindennapos személyes problémáikat félretéve végzik mindannyiunkért az embert próbáló munkájukat.
- A mentősök hivatásának fontosságát ne lehet eléggé hangsúlyozni. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy minden nap megköszönjük a munkájukat. Kívánom, hogy azt a hivatást, amelyre az esküt letették, folytassák. Tiszta szívből köszönöm az áldozatukat – hangzott el Kónya Istvánnak, a megyegyűlés alelnökének a köszöntőjében.
- Az Országos Mentőszolgálat 1991-ben nevesítette a Mentők Napjának május 10-ét, miután az önkéntes mentőegylet 1887, az OMSZ 1948 ezen napján alakult meg. A kezdetekkor, amikor még lovaskocsival végezték a mentést, már akkor szigorló orvosok segítették a munkát. Az USA-ban a mai napig sem biztosítanak orvosokat a mentéshez. Időnként meglehetősen nehéz körülmények és anyagi megbecsülés hiányában dolgoznak honi életmentőink. Éppen ezért bajtársiasság nélkül nem működhetne. Az ő munkájuk névtelen, hiszen amíg tudjuk ki az orvosaink, az ápolóink a kórházban, esetleg még a takarítót is megismerjük, a mentősöket nem ismerjük meg, holott lehet, hogy életünket nekik köszönhetjük. Többek között ezért is kell köszönetet mondanunk – méltatta a szakembereket dr. Görgényi Ernő polgármester.
Zentai Attila leszögezte, a Mentők Napján az életmentők egymást ünneplik. Ahhoz, hogy a szolgáltatás az év 365 napjának mind a 24 órájában zökkenőmentesen folyjék, ahhoz bajtársiasság kell. A kohézió, a szellem, ami a szervezethez köti a hivatás választóit tartja egyben a szolgálatot. Az orvos-igazgató elmondta, hogy míg Magyarország 11 milliárd forintot költött a kiváló szakmai állománnyal rendelkező mentőállomások fejlesztésére, addig Horvát ország öt év alatt hozta létre magyar mintára a mentőszervezetét. Minderre uniós forrásból 90 millió eurót költött, s további 18 millió euró hitelt vett fel. Zentai Attila végül arra kérte a döntéshozókat, hogy az erkölcsi megbecsülés mellett az anyagi elismerés lehetőségét is fontolják meg.
