Nézem az érettségiző diákok arcát, pont a matematikavizsgáról jönnek ki. Olyan felnőttesek ezek a gyerekek. Nemhiába mondják, hogy egyre korábbi életkorra tevődik a fizikai érettség, s csak találgatni lehet, hogy a szellemi és mentális fejlődés párhuzamban történik-e. S hogy erről a döntéshozók mit gondolnak, az is rejtély. Mindenesetre az idei matematikaérettségin egy négyes matekos általános iskolás is átment volna – mondja érdeklődésemre Szűcs Levente, a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium igazgatója.
A korábbi rendszerhez képest alapvető változás, hogy most középfokú és felsőfokú érettségit lehet tenni. Az elmúlt években némi szigorítást hajtottak végre azért, hogy szűkítsék a bejutási lehetőséget a főiskolákra és egyetemekre. Sőt egyre több egyetem tesz kötelezővé egy vagy kettő emelt szintű dolgozatot.
– A magam részéről jó dolognak tartom a szigorítást, mert legalább ezzel motiválható a diák, hogy igenis kell tanulni a négy év alatt. Annak idején, amikor bevezették az új rendszert, nagyon sok fenntartásom volt. Huszonvalahány évvel ezelőtt annak, aki tovább akart tanulni, úgynevezett központi felvételi dolgozatot kellett írnia. Majd bekövetkezett egy változás, szélesebbre tárták a felsőoktatás kapuját, és majdhogynem szint nélkül mindenkit beengedtek. Jogos panasz volt például a műszaki egyetem részéről, hogy a mérnökhallgatóknak első évben középiskolás fizikát kellett tanítani felzárkóztatási céllal. S ezekből lesznek a jövő mérnökei?
Ezután következett a mindenféle gyermekbetegségekkel küszködő bolognai rendszer. Nem szerencsés három évig képezni valakit, majd ha nem megy tovább mesterképzésre, akkor szinte semmit nem tud kezdeni a hároméves diplomájával. Nem véletlen, hogy egyes képzéseknél megtartották, illetve újra bevezették az osztatlan egységes tanárképzést, orvosképzést, jogászképzést. Megítélésem szerint még mindig nagyon sokan nem valók felsőoktatási intézménybe. Nem véletlen, hogy a hallgatók 30%-a nyelvvizsga hiányában nem kapja meg a diplomáját. Aki a mai világban a gimnázium végére nem tudja megközelíteni a középfokú nyelvvizsgát úgy, hogy már általános iskolában is minimum négy évig tanult – egy nem kötelező orosz, hanem szabadon választható – világnyelvet, s a gimnáziumban szintén négy évig tanult, nem való felsőoktatási intézménybe. A változásnak folytatódnia kell, és vissza kell hozni az érettségi értékét. Egyre kevesebb a gyerek, egyre kevésbé motiváltak, egyre kevésbé lehet rászorítani őket a tanulásra, ezért nehézkesnek tűnhet a szigorítás, de akkor is támogatom, mert nincs értelme másként csinálni – nyilatkozta a Gyulai Hírlapnak Szűcs Levente.
