2010 óta a Magyar Kormány mintegy 35 milliárd forinttal támogatta Gyula város fejlődését és boldogulását. A város jól használta fel a pénzt, az itt élők egészségügyi és oktatási ellátásának kiszolgálása érdekében. Az elmúlt négy esztendőben minden kétséget kizáróan sikerült Gyula városát a Dél-alföldi régió turisztikai centrumává varázsolni. Magyarország 10 legforgalmasabb turisztikai célpontjai közé tartozik Gyula a mintegy 400 ezer vendégéjszakájával. Többszázezerrel növelhető még a vendégéjszakák száma, ehhez a kormány úgy kíván hozzájárulni, mint ahogy azt tette az elmúlt években. Gyula város minden polgára számíthat rá, hogy a kormány stratégiai partnernek tekinti Gyula város közösségét az uniós pénzek felosztásánál – ígérte az államtitkár, majd a gyulai húsipar megmentése érdekében tett kormányzati lépésekre tért át. Sikerült a Gyulai Húskombinát vagyonát az önkormányzatnak megszerezni, s mintegy 4 milliárdos 2013-as árbevétel után 2014-ben profitot fog termelni a Gyulahús Kft.
- Ez bizonyítja, hogy ha nem engedjük, hogy valakik Magyarországon a húsiparban monopóliumot szerezzenek és nem engedjük, hogy szétlopjanak egy üzemet, akkor lehetőség van arra, hogy helyi közösségek is gyarapodjanak a mezőgazdaság és a feldolgozóipar által – hangsúlyozta Lázár János, s biztosította a városvezetést, hogy a Magyar Kormány továbbra is kész támogatni a turisztikai központtá válást, mind pedig a Gyulai Húskombinát működését.
A politikus elmondta továbbá, hogy a 2007-2013-as fejlesztési ciklusban a kormány a rendelkezésre álló 8,5 ezer milliárd forint támogatásról 110%-ban döntött, a kifizetéseket 65%-ban teljesítették. 2014-ben 2000 milliárd forintot kell kifizetni, 2014 első két hónapjában 200 milliárd forintot kiosztott a Miniszterelnökség által felügyelt Fejlesztési Munkacsoport, tehát nem lesz forrásvesztés. A kormány átvilágította az offshore cégeket, s valószínűsíthető, hogy az eu-s pályázatokból részesülő mintegy 45 ezer magánvállalkozásból 10% lopta el a pénzt offshore cégeken keresztül. Ennek a 4500 cégnek a beazonosítása jelenleg zajlik, s a 2014-2020-as ciklusban ezek a gazdasági vállalkozások nem pályázhatnak eu-s forrásokra. A következő ciklusban 7200 milliárd forint áll rendelkezésre, ehhez jön egy 1000 milliárdos agrárfejlesztési forrás, a pénzek felhasználásáról 2014. márciusban születik döntés. A beszámolóból kiderült, hogy változik a pályázati rendszer, 1 millió euros pályázati összeg megigényléséhez egy egyszerű, normatív adatlapot kell kitölteni, módosítják a közbeszerzési szabályokat, s szem előtt tartják, hogy az eu-s pénzek magyar vállalkozásokhoz magyar, önkormányzatokhoz kerüljenek és a beruházásokat magyar vállalkozók bonyolítsák le.
Dr. Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere két együttműködési ajánlatot fogalmazott meg, s adott át az államtitkárnak, melyben a város jövőjét meghatározó, további fejlesztési elképzeléseket vázolt fel. A polgármester egy, a Gyulai Várfürdő gyógyászatot érintő fejlesztési elképzelést nyújtott át, valamint egy vágóhíd felállításának a támogatását kérte. Dr. Görgényi Ernő a Szigeterőd programért is lobbizott. Lázár János megígérte, hogy amenniyben az önkormányzat bebizonyítja a projektek gazdaságélnkítő hatását, a kormány továbbra is támogatja a beruházásokat. Az ünnepélyes alapkőletételen Gyula Város Önkormányzata nevében köszöntötte az egybegyűlteket a polgármester, s örömének adott hangot, hogy három éves egyeztetés után végre hasznosulhat a szebb időket látott épület.
Országosan védett műemlék évtizedek óta pusztul, melyre érvényes az a megközelítés, amit dr. Erdész Ádám levéltár-igazgató fogalmazott meg a várral kapcsolatban: szimbóluma annak, hogy a gyulai polgárok olyan közösség tagjai, amely közösség önmaga sorsát évszázadokban méri. S ez bizony hitet, erőt és tartást ad az embereknek és ezért mi merünk nagyokat álmodni. A múlt gyulai emlékei arra tanítanak bennünket, hogy a legnehezebb helyzetből is ki lehet törni hittel és szorgalommal. A város a története során több alkalommal is vert helyzetből állt fel és élte meg újabb és újabb virágzó korszakát. A kastély a gyulai turizmus felívelő pályájának ad újabb lökést. A kastély közkincs, célunk pedig az volt, hogy nyitott parkjával mindenki számára nyitva álló kulturális és közösségi térként szolgálja a város vonzerejének a növelését, a vendégek és a helyi polgárok igényeit.
- Erősen bíztunk abban, hogy a kormányzati döntéshozók is látják azokat a lehetőségeket, amelyek Gyula városát jellemzik a turizmus területén. Mert a befektetők látják, ezért szépülnek, korszerűsödne k és bővülnek a szállodák épülnek új szálláshelyek ezáltal új munkahelyek jönnek létre. Mert a turisztikai beruházás mindig munkahelyteremtő beruházás, de duplán szolgálja a helyi közérdeket, mert nemcsak kenyeret ad az itt élőknek, de élhetőbbé teszi a várost. Bíztunk abba, hogy a kormányzati döntéshozók is vallják, hogy ott érdemes kastélyrekonstrukcióba pénzt fektetni, ahol már eleve nagy a látogatók száma, amelyet az újabb attrakció tovább növel, így megtérül a beruházás. Gyula ilyen hely, dinamikus fejlődés látható a turisztikai szektorban az elmúlt években. 2010 óta mintegy 100 ezerrel nőtt a vendégéjszakák száma, tavaly 372 ezer volt, s tavaly már az 5. leglátogatottabb város Gyula lett – emlékeztetett dr. Görgényi Ernő, s leszögezte, a gyulai kastély is egy sikertörténet lesz, akár csak az AquaPalota vagy a Gyulahús Kft.
Dr. Kovács József országgyűlési képviselő köszöntőjében rámutatott, hogy az Új Széchenyi Terv keretében nyílt Gyula városának lehetősége, hogy egy 2 milliárdos összköltségvetésű, a kormány által kiemelt turisztikai projekt valósulhasson meg. A gyulai vár mellett elhelyezkedő impozáns épületegyüttes hosszú éveken át adott otthont Békés megyei Csecsemőotthonnak, a cselédszárnyban pedig ápolóképzés működött. Egyszer csak kiürült mind a kettő és az idő vasfoga megtette a magáé. Majd a tudatos előkészítés, a szakmai szervezetekkel való szoros együttműködés, valamint a döntéshozó szervezetek összefogása meghozta gyümölcsét – hangzott el dr. Kovács József beszédében.
A beruházásról dr. Virág Zsolt projektmenedzser tájékoztatta a hallgatóságot.
- Nehéz helyzetben vagyunk Közép-Kelet Európában, amikor egy kastélyfejlesztést kell megvalósítani. Omladozó vakolatot, málladozó falakat látunk és semmi olyan műtárgy nem maradt meg, amely alapot adhatna arra, hogy turisztikai vonzerővé fejlesszük az épületet. A második világháború után a kastély és kúriaállomány 99,9%-át kifosztották. Mi most a hátrányból kovácsolunk erényt és értékelvű hasznosítás révén az épületek fizikai és szellemi rehabilitációját sziszifuszi munkával megvalósítjuk. Magából az épületből kell kinyerni azokat az információkat, amelyek széleskörű érdeklődésre tarthat számot, melyhez régészeti kutatás, falfestéskutatás, falszövetkutatás és - hasonlóan göröngyös út - a levéltári kutatás vezet. Ha ezeken a fázisokon átesünk, lehetséges lesz, hogy az épületet akár évi 40-50 ezer látogató is felkeresse. A Hétköznapok és ünnepek az alföldi kastélyokban – a gyulai Almásy-kastély évszázadai projekt egy komplex turisztikai szolgáltatást nyújtó attrakció lesz, s egy kiállítás révén valósul meg. A fejlesztés lokális rétege mellett az alföldi kastélyok életével is megismertet minket. A kastélyban különleges látogatási útvonalon keresztül jutnak információkhoz a turisták, 21. századi, innovatív, kreatív kiállítási technológiával számolunk. Maga a látogatási útvonal az imázsfilmvetítő teremből indulva a cseléd és személyzeti részeken keresztül vezet, majd a grófi család vendégfogadó terét érintjük és a kastélylátogatás csúcspontjaként az emeleti grófi lakosztályokat mutatjuk be. Lévén, hogy eredeti bútoraink nem maradtak meg, bútormásolatok segítségével tudjuk érzékeltetni az egykori kastélyberendezést.
