A Gyula és Környéke Általános Ipartestület fennállásának 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat ma délelőtt egy Csőke Péter által készített emléktábla leleplezésével és a gyulai iparosok életét bemutató kiállítás-megnyitóval folytatódott. Éppen tegnap volt száz éve annak, hogy Gyula Ipartestülete megalakult. A kort a maga szépségeivel és a nehézségeivel egyetemben Kereskényi Miklós, az Erkel Ferenc Gimnázium egykori igazgatója elevenítette fel.
Az 1914-es év sorsfordító év volt, mely ugyan szépen indult, példának okáért január 24-én a Gyulai Ipartestület megalakulásával, ám országosan meghatározóvá vált a konfliktus. Hamarosan bekövetkezik a szarajevói merénylet és az a világháború, ami Gyulát különösen mélyen sújtotta: infláció, a háború miatt áremelés következett be és megszüntették a vasárnapi munkaszüneti napokat is.
- Száz évvel ezelőtt gondoltak-e az emberek az iparosságra, a dualizmus szép napjaira, olyan eseményekre, melyet kiemelhettek volna az utókor számára? Az 1823-ban például a gazdaságban nem történik semmi, akkor születik meg Petőfi, még nem ír, nem alkot, a Himnusz éppen január vége felé készül el és a politikai élet is rendkívül heves, Wenckheim József Nógrádban, Lónyay Gábor Zemplén megyében a teljes vármegyei közgyűlést fegyveres erőkkel oszlatja fel, mert a magyar politikai elit a szeretett József császár ellen tüntet. Vajon mi marad meg a 2014-es az évből? Nyílván máris látható, hogy lesznek, amelyek megmaradnak, ám nem tudjuk hogyan. Az egyik ilyen a gazdaságban a Paksi Atomerőműnek a kérdése, óriási újdonság az április 6-ai választás, hiszen már a határon kívüli magyar állampolgárok is szavazhatnak. A kultúrában valószínűleg az egyik legnagyobb figyelmet a német megszállás emlékműve kelti fel és emellett kicsit elsikkad a mi kis belső ünnepségünk. A történelem állandó változásban van, a változás természetes. Az, hogy mi a száz évvel ezelőtti elődök előtt tisztelgünk az emléktábla alatt, örömet és biztonságot, nyugalmat jelent a változásban. Az állandóság szép dolog, mert értéket őriz. Az állandóság, a hagyomány, értéket teremt. És legyünk egy kicsit önzőek. Azzal hogy emléktáblát avatunk most, nemcsak a hagyományt folytatjuk, de elvárhatjuk a gyerekeinktől, az utánunk jövőktől, hogy azokat az erőfeszítéseket ők is tisztelettel nézzék, amelyek előtt most mi a fejünket hajtjuk – hangzott el a szónok beszédében.
A gyulai iparosélet relikviáiból, dokumentumaiból összeállított gazdag kiállítást hat szakmacsoport köré építve állították össze a szervezők. Mielőtt az ipartestület Dobay utcai székházában komolyabban is szemügyre vehették volna a látogatók a már antiknak mondható tárgyakat, Werner György, a Gyulai Ipartestület elnökségi tagja, a kiállítás főszervezője mutatott rá a tárlat gazdagságára. A rég oly nagy szerepet betöltő faipar, építőipar, szolgáltatóipar, fém- és járműipar, az élelmiszeripar és a ruhaipar eszközei külön blokkokban tekinthetők meg. A kiállítás alapmottója: a mesterség tisztelete, az iparos becsülete. Az ipartestületnek a száz év alatt ugyan számtalan elnöke volt, Werner György Gergely kovácsot, Hajdú István órást, az élő legendánkat, Herczeg Gábor késes- köszörűst emelte ki, valamint méltatta Arató Mátyás csizmadia és cipészmester munkásságát, akinek a teljes hagyatéka látható. Megtekinthető a kiállításon továbbá Kohán Jani bácsi szabócsikója. Kohán mester műhelyében nem kisebb személyiségek jártak, mint Páger Antal, Jávor Pál, az Eszterházy grófi család tagjai. A következő két hét szombatján látogatható tárlatra továbbá mesterleveleket, személyes tárgyakat, eszközöket gyűjtöttek össze a szervezők, sőt múltidéző médiablokk is segít a múlt felidézésében.
