Arató János zoknikészítő, Mata Imre kereskedő, épületburkoló, ingatlanvagyon-értékesítő, Gombos György autószerelő, lakatos, Somogyi János autószerelő, Bíró Lajos koszorúkészítő, Pászti Pál Dezső fémcsiszoló, köszörűs-szerszámköszörűs, Kovács Vendel víz-gáz és központi fűtés szerelő, valamint Háromházi Gyula személyszállító-taxis munkásságát és 25 éves ipartestületi tagságát Ezüst gyűrű-díjjal ismerte el a Gyula és Környéke Általános Ipartestület. Az elismeréseket a Gyulai Ipartestület fennállásának 100. évfordulója alkalmából megrendezett ünnepségen vehették át a mesterek ma délután a városháza dísztermében.
A Gyula és Környéke Általános Ipartestület a város egyik legrégebbi civil szervezetét 1914. január 26-án 700 iparos alapította. Az első elnöke Dobay Ferenc volt, aki tudta, hogy az érdekek érvényesítéséhez összefogás szükséges. Ez az összefogás tartotta össze és tette jelentőssé 100 éven keresztül az egyesületet.
- A szervezet a százéves történelme során mindvégig közmegbecsülésnek örvendve végezte feladatát. Képviselte az iparosok érdekeit, ösztönözte a tanulást, bővítette a szakmai ismereteket, segítséget nyújtott a versenyképesség növelésében és támogatta az elesetteket. Jelenleg is ezeknek a feladatoknak igyekszünk megfelelni a mai, egyszerűnek nem nevezhető gazdasági környezetben. A mostani, háromnapos rendezvényünkkel igyekszünk tisztelegni az elődök emléke előtt és megköszönjük a mai iparosok szervezetünkhöz való hűségét – hangzott el Galuska Józsefné gyulai elnök köszöntőjében.
Dr. Görgényi Ernő polgármester beszédében arra emlékeztetett, hogy Magyarország történelmében az elmúlt évszázad szinte több borzalmat adott, mint jót, s ez a megállapítás térségünkre hatványozottan vonatkozik.
- Talán nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy az elmúlt száz év során vidékünk többször részesült rosszból. Éppen ezért kell nagyon megbecsülnünk az eredményeket és azokat az embereket, akik a legnehezebb körülmények között is alkotómunkát végeztek. Az iparos ember éppen ilyen alkotó ember. Vannak azonban változatlan dolgok is, mint például az, hogy az iparosok élete sohasem volt egyszerű Magyarországon, pláne ezen a vidéken. A ma működő iparosok teljesítménye azt üzeni nekünk, hogy a magas szintű szaktudás és szorgalom, a megrendelő, valamint a fogyasztó iránti tisztelet a legnehezebb időkben is jó esélyt ad a boldogulásra, fejlődésre, a gyarapodásra. A minőségi termékekre és munkákra mindig lesz igény – hangsúlyozta a polgármester a Gyulai Ipartestület működéséhez sok sikert kívánva.
A továbbiakban Lukoviczky György, a Békéscsabai Ipartestület elnöke tolmácsolta ünnepi gondolatait. Véleménye szerint egyre nagyobb igény van az egyedi, tartós, minőségi termékre és szolgáltatásokra, ugyanakkor összhangba kell hozni a kínálatot a kereslettel. Tenni kell azért, hogy a kihalóban lévő szakmák ne merüljenek feledésbe és a jövő nemzedéke is magáévá tegye a tudást.
- Mi, Békés megyében, nemcsak napi megélhetésünkért dolgozunk, hanem legjobb tudásunk szerint azért is, hogy a jövő nemzedéket a kézműves szakmák elsajátításával a mesterség szeretetére neveljük – hangsúlyozta az elnök és arra kérte Gyula város vezetését, hogy ha anyagilag nem is tudják támogatni az iparosokat, megrendelésekkel segítsék tevékenységüket.
A rendezvény első napjának végén dr. Erdész Ádám, a Békés Megyei Levéltár igazgatója rendkívül érdekes történelmi áttekintést adott a gyulai iparostársadalom életéről és az elmúlt száz éven is túlnyúló fejlődéstörténetéről. Az igazgató emlékezetett Dobay János első ipartestületi elnök közfelkiáltással történő megválasztására, az iparos dinasztiákra, a város ipartörténetének elmúlt 300 évére. Felelevenítette az 1700-as évek szigorú céhszabályzatát, majd az 1800-as évek céhszabályzatát és mestersegédek nehéz életét, érintette az első és második ipartörvény hozadékait, napjainkig ecsetelte az iparosok életét meghatározó döntéseket, magyar és nemzetközi behatásokat. Dr. Erdész Ádám beszéde végén rámutatott: Gyula város történelmében a 18. századtól oly jelentős szerepet játszott az iparos réteg, hogy amikor „nekik jól ment, akkor a városnak is jól ment”. Az igazgató reményét fejezte ki, hogy napjainkban is olyan időszakok jönnek, amikor mind az iparosoknak, mind a városnak kedvezően alakul a jövője.
Az ünnepség holnap, január 25-én, szombaton 9 órakor Dobay Ferenc sírjának a megkoszorúzásával folytatódik, 10 órakor az IPOSZ Dobay utcai székházánál emléktábla avatással és kiállítás-megnyitóval folytatódik. Vasárnap 10 órakor, a belvárosi katolikus templomban zajló szentmisén is megemlékeznek az ipartestület elmúlt 100 évéről.
