Öt újabb „Sikeres Gyulai” címmel rendelkező polgárral büszkélkedhet Gyula városa a ma esti Újévi polgármesteri köszöntőt és fogadást követően. Elismerésben részesült Adorjánné Somogyi Katalin, az ADIOS-Gyula Utazási Iroda ügyvezetője, Török Mihály gyógynövény felvásárló, Oláh Ferenc autó-alkatrész kereskedő, ifj. Vidó Ferenc, a Feca-Peca tulajdonosa és Ravasz Attila, az ArtCopy Studio vezetője.
A polgármester évértékelőjével induló ünnepség évről évre nagy érdeklődést vált ki. Idén sem keltett meglepetést, hogy zsúfolásig telt a gyulai városháza díszterme és épp, hogy csak nem kellett megnyitni a karzatot is a résztvevők számára. Dr. Görgényi Ernő polgármester részletesen számolt be – többek között – az elmúlt év sikereiről, városi fejlesztésekről, sportteljesítményekről, a mindenkit érintő, helyi munkahelyi kérdésekről, kormánypolitikáról. A pezsgős koccintás előtt a Gyulai Royal Dixieland Band koncertje szórakoztatta a közönséget.
A polgármester évértékelő beszédét az alábbiakban teljes terjedelemben olvashatják.
Szeretettel köszöntöm Önöket Gyula Város Önkormányzata nevében, köszönöm, hogy elfogadták meghívásunkat és az idén is együtt gratulálhatunk a „Sikeres gyulai” díjazásban részesülőknek. Ők ma olyan elismerésben részesülnek, amelyre bárki bárkit jelölhet, de a jelölt nem lehet politikai tisztségviselő és a döntést sem a képviselő-testület tagjai hozzák meg, hanem a korábban már e díjban részesítettekből álló bizottság. Ez tehát egy tipikus civil díj. Jelölni pedig azt a személyt vagy közösséget lehet, aki, vagy amely Gyula város területén olyan sikeres tevékenységet folytat, mely mind saját mind pedig Gyula város számára anyagi és erkölcsi elismerést jelent.
Itt vagyunk ma tehát együtt, a dísztermet megtöltve, hogy ünnepeljük az újévet és a sikeres gyulaiakat. De vajon lehet-e, szabad-e ma, 2014-ben Magyarországon, Gyulán sikerről, sikeres emberekről beszélni?
Van, aki jó szándékkal, de óvott attól, hogy a sikerről beszéljek. Szerinte nem szerencsés ezt a szót emlegetni, mert bár a rezsicsökkentés családok százezreinek könnyített a terhein, a családi adókedvezmények idei kiszélesítésével pont a nehezebb helyzetben lévő gyermekes családok keresete növekszik és a gyed extra bevezetésével szintén a gyermekesek jövedelme nőtt, az elmúlt évben meghozott kormányzati döntéseknek köszönhetően az oktatásban és az egészségügyben nőttek a fizetések, az idén nyugdíjemelés is lesz, és bár lassan, de folyamatosan nő a foglalkoztatottak száma és csökken a munkanélküliség, mindemellett azonban még mindig vannak nehéz helyzetben élő emberek, akiket – magyarázta az ismerősöm – csak bosszant, ha sikerről beszélünk, mert ők nem tapasztalnak ilyet saját életükben.
Megfontoltam szavait, ám én épp ellenkezőleg gondolom. Az eredményes életutak, a személyes sikerek mindannyiunk számára, de főként a nehéz, vagy éppen kilátástalannak tűnő helyzetben lévő embertársaink számára szolgálhatnak jó példával, adhatnak erőt és reményt. Hiszen egész évben, de különösen így, év elején valamennyiünknek kell legalább egy terv, amivel jobbítunk sorsunkon, s még egy, amivel másokén. Mert célok, álmok nélkül belefásulunk az életbe. Akik pedig sikeresen megvalósították céljaikat, álmaikat, személyes példájukkal üzenik nekünk, hogy ne adjuk fel akkor sem, ha a cél távolinak tűnik. S ne intézzük el annyival, hogy „neki szerencséje volt”. Minden bizonnyal volt, de a szerencse nem teljesen független tőlünk. Ahogyan Darrel Royal amerikai futballedző megfogalmazta: „A szerencse nem más, mint a felkészültség találkozása a lehetőséggel”. Ehhez érdemes hozzátenni John Steinbeck gondolatát is: „A szerencséhez az is hozzátartozik, hogy az ember felismerje, amikor az útjába kerül.”
A ma díjazottak érdemeiről lesz még szó, ezért engedjék meg nekem, hogy más jó példákat is az emlékezetükbe idézzek a tavalyi évből.
Az elmúlt esztendőkben – az előző önkormányzati ciklust is beleértve – látványosan szépült városunk. Ezért egyre feltűnőbb és zavaróbb, ha pusztul, ha elhanyagolt egy épület. Főleg, ha egy emblematikus épületről van szó, mert az épített környezet kultúra részre, Gyula pedig a Kultúra Magyar Városa. Joggal bántotta a lokálpatrióta közvéleményt az elmúlt két évtizedben a Komló, városunk első szállodájának méltatlan hasznosítása és állagának romlása. Ugyanígy rossz volt nézni a Park Hotel vergődését, pusztulását, majd bezárását. Bár vannak, akik a „nagy külföldi befektető” megérkezésétől várják a csodát, ám a megoldásra képes tehetség sokszor itt jár közöttünk. Mindkét hotelt gyulai vállalkozók mentették meg az Új Széchenyi Terv keretében kapott támogatás segítségével. De bővült és megújult az ugyancsak gyulai tulajdonban lévő Corvin Hotel is. Mindhárom esetben új munkahelyek jöttek létre.
S ha már munkahelyekről van szó, feltétlenül meg kell említeni a FoodAnalityca Kft. beruházását, amely a rendszerváltozás óta az első zöldmezős munkahelyteremtő beruházás volt a Henyei úti ipari parkban. A tavaly átadott élelmiszeripari laboratóriumban ma 60 ember dolgozik. E cég tulajdonosa is gyulai.
Ezeknek a beruházásoknak is köszönhető, hogy rég nem látott alacsony szinten, Békés megye városai között Gyulán van a legalacsonyabb szinten a munkanélküliség. 2013 novemberében 829 ember, azaz a munkavállalási korú népesség 3,97%-a volt nyilvántartott álláskereső. Ez pont 829-cel több annál, mint amennyivel elégedettek lehetnénk, ám a folyamat biztató. Csak összehasonlításképpen idézem a négy évvel ezelőtti adatokat: 2009 decemberében 675-tel több, azaz 1504 álláskereső volt városunkban, 2009-hez képest így majdnem a felére csökkent a munkanélküliség.
Ezek a beruházások, az önkormányzati építkezésekkel együtt hozzájárultak az elmúlt esztendőben ahhoz, hogy a KSH adatai szerint, míg más megyékben a megyeszékhelyekre, pl. Szegedre, Kecskemétre, addig Békés megyében Gyulára koncentrálódtak az építőipari fejlesztések.
E példák arra is rámutatnak, hogy a magánberuházások a közösséget is gyarapítják, hiszen kenyeret adnak az itt élő embereknek, adóbevételt biztosítanak az államnak, az önkormányzatnak és szebbé teszik a várost.
Ha sikeresek a gyulai vállalkozók, akkor sikeres igazán Gyula városa. Legyünk tehát büszkék arra, hogy vannak jó példákkal elöljáró, eredményes gyulai vállalkozások.
Az élet számos más területén is nyújtottak kiemelkedő teljesítményt gyulai emberek. Tavaly is többen kaptak magas állami kitüntetést, így dr. Liechtenstein-Zábrák József osztályvezető főorvos, Bak Sándor, az elmúlt évben fennállásának 60. évfordulóját ünneplő vízügyi igazgatóság vezetője, Gorza Róbertné nyugalmazott törvényszéki tisztviselő, Gyülvészi Zoltán tűzoltó főtörzsőrmester, Perlaki Attila karnagy. A gyulai Erkel Ferenc Vegyes Kar pedig nem csak jubilált az idén, de Békés Megyéért kitüntetésben is részesült. Innen is gratulálok nekik!
Sok szülőt és nagyszülőt ajándékoztak meg feledhetetlenül örömteli pillanatokkal gyulai diákok, akik olyan sok, országos szinten is kiemelkedő győzelmet, helyezést szereztek tanulmányi- és sportversenyeken, amelyek felsorolása három oldalt tesz ki, így ismertetésükre most nincs mód, ám a legjobb tanulók és a legkiválóbb sportolók tavaly is városi szintű elismerésben részesültek. Nyilvánvaló, érdemes az oktatási intézmények és a sportlétesítmények fejlesztésére költeni, hiszen az a gyermekek teljesítményében sokszorosan megtérül. Ezért is újítottuk fel és bővítettük a Mágocsi Úti Óvodát, ezért alakítottunk ki új természettudományos laboratóriumot az Erkel Gimnáziumban és ezért végeztünk jelentős felújításokat a sporttelepen. Az oktatási- és a sportcélú beruházások egyaránt a jövőbe történő legjobb befektetésnek számítanak.
Az óév értékelésekor szokás számba venni és értékelni azokat az önkormányzati beruházásokat, fejlesztéseket is, amelyek szebbé, jobbá, élhetőbbé teszik Gyulát. A piac felújítása, a Béke sgt. és Göndöcs-kert rehabilitációja – benne a művelődési ház, a Vigadó és a Kohán Képtár felújításával –, a közvilágítás fejlesztése mind érdemesek a méltatásra, de most mégis csak három olyan ügyről beszélnék részletesen, amelyek szerintem a legjelentősebben befolyásolják városunk jövőjét. Három olyan ügyről, amelyek az élet legfontosabb területei közül a munkahelyek, az egészségügy és a közszolgáltatások kérdéskörébe tartoznak.
Az első téma nyilvánvalóan megkerülhetetlen: a gyulai húsipar ügye.
A rendszerváltozást követően városunk egyik legfőbb problémája a munkahelyek fogyatkozása, és a munkahelyteremtés hiánya volt. Két évtizeden át ebben a városban folyamatosan csak a leépítésekről, gyárbezárásokról, elbocsátásokról szóltak a hírek. Végül a 2000-es évek közepétől a térség egykor meghatározó, híres ágazata, az élelmiszeripar is összeomlott. 2004-ben bezárt a Tejporgyár és felgyorsultak a Gyulai Húskombinát megszűnéséhez vezető folyamatok is.
Így érkeztünk el 2012 őszéhez, amikorra végstádiumába ért a Gyulai Húskombinát haldoklása. Ezt azonban nem vártuk karba tett kézzel. Dr. Kovács József képviselőnk közbenjárására Lázár János foglalkozott az üggyel, melynek eredményeképpen a Húskombinátot a Kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítette. Ez magyarra fordítva annyit jelent, hogy eleve megakadályozták a cég felszámolási eljárás fedőnév alatti szétlopását. De a célunk több volt annál, hogy pusztán megakadályozzuk a Húskombinát vagyonának elherdálását: a célunk a gyulai húsipar megmentése és újjászervezése volt. Meggyőztük az ország vezetőit, hogy a gyulai húsipart meg kell menteni, hiszen egy térségünket meghatározó iparágról, majd másfél évszázados tradícióról, hungarikumot előállító termelési kultúráról van szó, így jelentőségénél fogva közügyről beszélünk, nem egy magáncég problémájáról.
Végül közösen megtaláltuk a – ma már láthatóan – jó megoldást. Az Orbán-kormány 2012 decemberében „gazdaságfejlesztés és munkahelyek megőrzése” céljából 1 milliárd 800 millió forint támogatásban részesítette önkormányzatunkat. A képviselő-testület döntése értelmében ebből tudtuk finanszírozni a gyulai húsipar megmentését és újjászervezését. Nekünk nem a Gyulai Húskombinát Zrt., mint cég, mint jogi személy sorsa volt a fontos, hanem az, hogy megmeneküljön a gyulai húsipar, megmaradjanak a munkahelyek és továbbra is készüljön nagyüzemi gyártásban is gyulai kolbász. Ehhez egyrészt a gyártási kultúra letéteményesét, a dolgozók közösségét kellett egybentartani, másrészt a gyártáshoz szükséges vagyont és jogokat kellett megmenteni. Ezt három lépésben tudtuk megtenni.
Elsőként alapítottunk egy új céget, a Gyulahús Kft.-t, amelyik átvette a gyár háromszáz dolgozóját.
Második lépésben az állam által biztosított felszámolótól a Gyulahús Kft. bérbe vette a gyárat, a gyártáshoz szükséges jogokkal együtt. Ezzel megkezdődhetett a termelés, amelyet ünnepélyes keretek között Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter úr indított el.
Ám a gyulai húsipar jövőképének biztosításához hátra volt még egy harmadik, nélkülözhetetlen lépés. A Gyulai Húskombinát vagyonának megvásárlása. Végül ez is sikerült, 860 millió forintért vehettük meg, mivel az egész folyamat során senki sem jelentkezett Gyula Város Önkormányzatán kívül. Ez világosan mutatja, hogy a kormány, a parlamenti képviselőink, az önkormányzat és a húsipari dolgozók közötti összefogás nélkül a nagyüzemi gyulai kolbászgyártásról ma már múltidőben beszélnénk, a gyár épületei pedig szomorú képet mutatva pusztulnának. E helyett ma folyik bennük a termelés, emberek százainak munkahelyet biztosítva, a városnak dicsőséget szerezve. Az új vállalatvezetés pedig bebizonyította, hogy felelősen és eredményesen is lehet gazdálkodni.
Az elmúlt években egy másik nehéz küzdelmet is folytattunk a város és a gyulai emberek érdekében, amelyhez szintén össze kellett kapaszkodnunk. A Gyulai Közüzemi Kft-ről van szó.
A kormány politikájának legismertebb eleme a rezsicsökkentés, melynek köszönhetően tavaly Gyulán is 10%-kal csökkent a víz- és szennyvízdíj, 14%-kal a szemétdíj. Ahhoz, hogy ez fenntartható legyen, egyrészről meg kellett védeni a vízműveinket az esetleges jövőbeli privatizációtól, mert amikor a baloldal legutóbb kormányon volt, a vízművagyon kiárusítására készült. Másrészről viszont hatékony gazdálkodást lehetővé tevő víziközmű cégeket kell létrehozni azért, hogy a beszedett vízdíjakból csak a művek működtetéséhez feltétlenül szükséges költségeket kelljen finanszírozni, ne legyen pazarlás. Ezért garantálja sarkalatos törvény, hogy a víziközműveket a jövőben ne lehessen privatizálni. Ugyanakkor a sok kis vízmű helyett optimális méretű vízszolgáltató cégeket kell létrehozni a takarékos működés érdekében.
Gyulának 1967 óta saját, önálló vízmű vállalata van. A Gyulai Közüzemi Kft. azonban, bár megközelítette a törvényben előírt méretet, mégsem volt elég nagy ahhoz, hogy az új törvény szerint is megkapja a további önálló működéshez szükséges engedélyt. Felvetődött annak a lehetősége, hogy ha nem tudjuk megteremteni az önálló működéshez szükséges engedély feltételeit,a gyulai víziközmű vagyont is a békéscsabai székhelyű Alföldvíz Zrt. fogja működtetni. Ezt azonban mindenképpen el akartuk kerülni, mert nincsenek jó tapasztalataink azzal kapcsolatban, ha más városból mondják meg, hogy hogyan működjön egy gyulai közszolgáltatás.
Nem akartuk egy idegen cégnek alárendelni városunk közműrendszerének irányítását, ezért inkább szövetségeseket kerestünk, olyan Békés megyei településeket, amelyek szintén nem akarnak az Alföldvízhez tartozni,de nem is akarnak diktálni nekünk, mint ahogyan mi sem akarunk diktálni nekik.Akikkel összefogva a településeinken élő emberek érdekét szolgálva, az önálló működéshez megfelelő méretű céget üzemeltethetünk.
Hosszas politikai és szakmai egyeztetések eredményeként hét megyei településsel állapodtunk meg, akik beléptek a Gyulai Közüzemi Kft-be, így megkérhettük az önálló működéshez szükséges engedélyt, amelyet 2013 decemberében meg is kaptuk, így tovább működhet a Gyulai Közüzemi Kft., a szövetséges településekkel pedig, egymás érdekeit kölcsönösen tiszteletben tartva szorosan együttműködünk, mert a jövőben nekik is a Gyulai Közüzemi Kft. biztosítja a víz- és szennyvízszolgáltatást. Önállóságunk megtartásával elkerültük tehát annak veszélyét, hogy a gyulai emberek feje felett, mások, máshonnan döntsenek a legfontosabb kommunális szolgáltatásokról. Sorsunkat e téren is, továbbra is a saját kezünkben tartjuk.
Persze az sem mindegy, hogy milyen víz folyik a csapból. Immár e felől is nyugodtak lehetünk, mert tavaly elindult a kormány és az Európai Unió által finanszírozott, nettó 2,1 milliárd forintösszköltségű ivóvízminőség javító programunk, melynek keretében újabb kutakat fúrva egészségesebb vizet ihatunk majd.
Sajnos az egészséges víz önmagában nem garancia arra, hogy sosem betegszünk meg. Ahogyan azt egy kedves orvos ismerősöm mondta, nincs egészséges ember, csak rosszul kivizsgált beteg. És bár Karinthy szerint „Az emberek nem egészségesek, hanem boldogok akarnak lenni”, az ember öröme nem lehet felhőtlen, ha beteg.
Bármelyikünk megbetegedhet holnap vagy holnapután, és ha dr. Bubótól úgy is tudjuk, hogy „Némely betegség úgy gyógyítható a legeredményesebben, ha távol tartod az orvost”, azért az egészségügyi ellátás színvonala és hozzáférhetősége akkor is a legfontosabb kérdések közé tartozik, ha ma éppen nincs is rá szükségünk.
Mi, gyulaiak ebből a szempontból is szerencsések vagyunk. Békés megye sajátos történelmi fejlődésének eredményeképpen egyfajta kétközpontúság alakult ki. Immáron 64 éve nem itt van a megyeszékhely, mégis Gyula a megye történettudományi központja a Megyei Levéltárnak köszönhetően, városunk a megye igazságügyi központja, hiszen itt van a törvényszék, a főügyészség, a megyei ügyvédi kamara székhelye. Gyula a térség vízügyi igazgatási központja is, és ami a legfontosabb, városunk a megye egészségügyi központja. Felbecsülhetetlen érték, hogy helyben megkapjuk szinte az összes egészségügyi szolgáltatást, és tavaly óta már ideérthetjük az invazív kardiológiát is. Sok esetben, például egy infarktus esetén az életünk múlhat azon, hogy az embert 120 km-re, vagy csak néhány utcányira kell szállítani. A kórház ezen felül a város legnagyobb munkáltatója,a gyulai és környékbeli vállalkozások jelentős megrendelője és az egészségturizmus feltételeit biztosító partner is egyben.
Mint ahogyan mi ragaszkodunk a megyei kórházunkhoz, ugyanígy mások is szeretnék a megyében, ha az ő kórházuk volna a központi kórház. A 2010előtti kormányok egészségügyi ámokfutása megyénkben leginkább a Pándy kórházat sújtotta, mert nem volt olyan politikus, aki megvédte volna. Ám 2010-ben Gyula város polgárai e szempontból is bölcs döntést hoztak: a kórház igazgatóját választották országgyűlési képviselőnek dr. Kovács József személyében. A gyulai kórház iránt elkötelezett, elismert egészségügyi szakemberként rajta múlott, hogy az elmúlt 3 és fél évben a kórház sorsa, ha válaszúthoz érkezett, mindig jó irányba dőlt el. A dolgok rossz irányba is fordulhattak volna, ha nem a megfelelő ember képviseli városunkat. Amikor ugyanis 2011-ben a megyei önkormányzatokat átszervezték, azok elvesztették intézményfenntartó szerepüket. Az egy megyei és két városi kórház helyett három állami kórházlett. Az új helyzetben a lapokat újra oszthatták volna. Elvileg fennállt annak a lehetősége, hogy a gyulai intézmény elveszítse vezető pozícióját, ám az új jogszabályi rendelkezések garantálják, hogy továbbra is a Pándy Kálmán kórháza megye vezető, első számú egészségügyi intézménye. A tavaly megkezdett 7 milliárd forintos beruházással, egy új tömb felépítésével pedig ez a kérdés újabb évtizedekre eldőlt. Hosszú távon a gyulai kórház marad a megye első számú egészségügyi központja.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Az én emlékeimben nagyjából így él az előző év esszenciája, melyből ha mindent nincs is időm itt felidézni, egy valamiről mégiscsak ejtenem kell még néhány szót. A decemberben átadott új fürdőberuházásról, az AquaPalotáról mindenképpen szólni kell, hiszen a Gyulai Várfürdő több mint fél évszázados sikertörténetének egyik legjelentősebb állomása. 1984. óta ez volt az első új létesítmény a várfürdőben, a rendszerváltozás óta pedig ez volt a legnagyobb összegű önkormányzati beruházás. Az utolsó pillanatban épült fel, mégis jó ütemben. Az utolsó pillanatban épült, hiszen a versenytársak már évekkel ezelőtt kirukkoltak hasonló attrakciókkal, így az elmúlt években éreztük a lemaradást. Mégis elmondhatjuk, hogy jó ütemben valósult meg, mert a vendégek az évekkel ezelőtt átadott konkurens fürdőket már ismerik, talán már unják is, így a tágabb régióban most ez a legújabb és ki merem jelenteni, a legszebb, legérdekesebb élményfürdő. Ezt az állításomat az a tény is alátámasztja, hogy megnyitása óta már több mint tízezer vendége volt az AquaPalotának. Az új fürdő gazdasági jelentőségét pedig nem lehet eléggé hangsúlyozni. Közvetlenül is új munkahelyeket teremtettünk vele, de gondoljunk arra is, hogy a meglévő szálláshelyek, a hotelek, apartman házak, a magánszállásadók menyire várták az új családi élményfürdő megépítését, hiszen ez nagyban segíti az ő vendégforgalmuk növelését, a saját- és dolgozóik megélhetését. Vagy gondoljunk a megtörtént szállodafejlesztésekre, amelyek új munkahelyeket hoztak létre, és többségüknél a vállalkozók által kockáztatott befektetések megtérülése függ attól, hogy a Várfürdő versenyképes szolgáltatást nyújt-e a városba érkező vendégeknek. Ezért kijelenthetjük, hogy ez a beruházás több száz gyulai munkahely létrehozását, illetve megőrzését generálta, segítette és remélhetően fogja ösztönözni.
Ilyen körülmények között nyugodtan kijelenthetjük, hogy városunk rendelkezik azokkal az alapokkal, amelyek biztosítják sikeres jövőjét. Ám ezért minden évben, minden hónapban, minden munkanapon és sokszor hétvégén is dolgozniuk kell azoknak, akiket ezzel a közösség megbízott.
Az idei évben is sok feladat vár ránk. Az elmúlt három évben átszervezésekkel, takarékossági intézkedésekkel, szigorú gazdálkodási fegyelemmel sikerült konszolidálni az önkormányzat gazdálkodását. Végtelenül eladósodott városunk gazdasági stabilizálása azonban nem sikerülhetett volna a kormány nélkül, amely olyat tett, ami eddig ismeretlen jelenségnek számított.
Olyat már sokszor láttunk, hogy valakik valamit el akartak, vagy el is vittek városunkból, de ezek általában anyagi javak, értékek voltak, melyekkel mások akaratunk ellenére gazdagodtak. Arra azonban még nem volt példa, hogy bárki a terheinket vinné el magával. Márpedig most ez történt. A kormány két lépésben megszabadít bennünket a teljes adósságunktól. Az önkormányzat hiteleinek 70%át tavaly már elvitték, februárban pedig a fennmaradt közel egy milliárd forintot is átvállalja az állam. Az idén már nem kell számoljunk a 200 millió forintot is meghaladó éves hiteltörlesztéssel, ezért többet költhetünk a gyulai embereket szolgáló célokra, az intézmények működtetésére és a város fejlesztésére, ezen belül is az utak és a járdák felújítására, építésére.
S bizony közterületeink szépítésére is többet kell fordítanunk az idén, miután az évek óta tartó takarékoskodás mellett is megnyertük 2013-ban a Virágos Magyarországért versenyt. Ennek következtében az idén Gyula város képviseli Magyarországot az európai virágosítási versenyben. Azt szeretném, ha ez a küldetés közös ügyünk volna, mindannyian magunkénak éreznénk és tovább építené a gyulai emberek erős és egyre erősebb közösségét. Ezért arra kérek mindenkit, a gyulai embereket, intézményeket, cégeket, civil közösségeket, hogy együtt varázsoljuk még szebbé városunkat. Ne csak a verseny kedvéért, de összetartozásunk erősítése érdekében.
Az eredményes munkát a konstruktív légkör segíti. Azt kívánom mindannyiunk érdekében, hogy bár három választás is vár ránk az idén, de mi itt Gyulán azért őrizzük meg azt a békés, nyugodt, korrekt közéleti hangulatot, amely az elmúlt 3 és fél évben kialakult. Mert bár engem ér a megtiszteltetés, hogy közös eredményeinket számba vehetem, a sok elvégzett feladat mögött sok jó szellemű ember elkötelezett csapatmunkája van. Mindehhez kellett az is, hogy a különösen agilis képviselői munkát végző dr. Kovács József elismertsége és tekintélye megnyissa városunk kérései előtt a minisztériumok, állami hivatalok ajtaját, sokszor az állami vezetők és hivatalnokok fülét és szívét. Kellett Gajda Róbert állhatatos, városunk ügyei iránt elkötelezett parlamenti munkája. Kellett a testület többségének minden nehézség ellenére, folyamatosan meglévő, kitartó támogatása és a gyulai emberek iránt elkötelezett munkája, de kellett azoknak a képviselőknek a konstruktív hozzáállása is, akiket akár ellenzéknek is nevezhetnénk üléspontjuk alapján, de álláspontjukat az egyes ügyekben jellemzően mégsem politikai nézeteik határozták meg. Ám mindez nem sokat ért volna, ha nincsenek mögöttünk a polgármesteri hivatal vezetői, szakemberei, az önkormányzati cégek és intézmények vezetői, munkatársai, akik biztosították számunkra a megfelelő szakmai hátteret és a döntések megfelelő előkészítését. Köszönet érte!
Gyula város polgárainak pedig köszönöm a türelmet, amelyet a pénzügyi és egyéb nehézségek közepette tanúsítottak irántunk. A városvezetés nevében ígérhetem, hogy az új évben is mindent elkövetünk, hogy a bizalmat megszolgáljuk.
Nagyon boldog, békés, sikerekben gazdag új évet kívánok mindnyájuknak!Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
