Megalakulásának helyszínén, a Mogyoróssy János Városi Könyvtár Simonyi-olvasótermében mutatkozott be az érdeklődőknek a MAPON, azaz a Gyulai Magyar–Japán Kulturális Egyesület. Az alapítótagok részvételével megtartott rendezvényen dr. Vihar Judit, a Magyar–Japán Baráti Társaság elnöke is tiszteletét tette. Az ELTE-n és a Károli Gáspár Református Egyetemen japán irodalmat oktató szakember a japán gasztronómiával ismertette meg a hallgatóságot.
A gyulaiak idén áprilisban, Fodor György alapítótag ainukról tartott előadásán hallhattak először a MAPON-ról, amely nem sokkal korábban, március 30-án alakult meg. A Kiss Ottó József Attila-díjas írót is tagjai között tudó egyesület tizenkét pontból álló célkitűzései között egyebek mellett a japán nyelv és kultúra megismertetése, valamint a turisztikai és gazdasági kapcsolatok megerősítése szerepel. Nagy László elnök a bemutatkozó esten úgy fogalmazott: megalakulásukat a japánok láthatatlan szálai segítették, hiszen félig-meddig akaratlanul, a szabadidősportokon, a harcművészeteken, a kertkultúrán, a szamurájfilmeken és a gasztronómián keresztül találták meg kapcsolódási pontjaikat Japánhoz.
Nagy László 2002-ben egy pályázat útján, pedagógusként jutott el a felkelő nap országába, ahol majd’ három hetet töltött el. Élményeiről beszámolva elmesélte: a japánok testvérnépüknek tartanak bennünket, hiszen úgy érzik, hogy megértik a gondolatiságunkat. Mint megtudtuk, az egyesület elnöke elsősorban a japán íjászaton és botanikus gyűjteményén keresztül lelt rá saját kapcsolódási pontjára. A Szőlőskert utcában megtekinthető bambuszkertjében 102 fajta bambusz – köztük 40 japán fajta – található.
Hankó Ferenc alelnök az egyesület megalapításának előzményeiről számolt be a hallgatóságnak. Az alelnök szintén azon szerencsés tagok közé tartozik, akik már jártak a szigetországban. „Ha valaki belekóstolt a japán kultúrába, még nagyobb adagokra vágyik, falni fogja azt” – mondta Hankó Ferenc, aki bátyjával, dr. Hankó Lászlóval három évvel ezelőtt egy nagy sikerű, Gyuláról szóló japán–magyar nyelvű honlapot hozott létre. Az alelnök hangsúlyozta: egyesületük megpróbál a Magyar–Japán Baráti Társaság és a Japán Alapítvány meghosszabbított karja lenni. Terveik között szerepel, hogy partneri kapcsolatokat alakítanak ki japán városokkal.
Fodor György mosolyfakasztó előadásából kiderült: japán kultúrához való kötődését a Ninja 3. című film alapozta meg 29 évvel ezelőtt. Az alapítótag a MAPON célkitűzéseit tovább sorolva elmondta: a japán kultúra széleskörű megismertetése érdekében nemcsak előadásokat, hanem gasztrokulturális, ételkóstolásra lehetőséget kínáló esteket is szerveznének.
A közönség Bartóki Lászlónak köszönhetően a japán kertkultúra szimbólumrendszerével is megismerkedhetett. Az előadó a Gyulai Magyar–Japán Kulturális Egyesület mellett a 2008-ban létrejött Japánkert Barátok Köre Egyesületnek is alapítótagja. A várost óriási adventi koszorúkkal megörvendeztető szervezet legfőbb célkitűzése, hogy kialakítson egy japánkertet Gyulán. Mint megtudtuk, az egyik lehetséges helyszín a bemutatkozó estnek helyszínt biztosító könyvtár kertje.
Dr. Vihar Judit, az 1987-ben megalakult Magyar–Japán Baráti Társaság elnöke örömhírként osztotta meg a jelenlévőkkel, hogy a nagykövetségen is értesültek a gyulai egyesület megszületéséről. A szakember hozzátette: szívesen látnák az ittenieket az országos társaságban.
Az elnök zárásként a hierarchiára épülő japán gasztronómiából nyújtott ízelítőt. Mint kiderült, a legalacsonyabb rangú japán éttermeket a piros lampionokról ismerhetjük meg, a legelőkelőbbeket pedig arról, hogy kicsik. A rövid, ám annál érdekesebb előadásból nemcsak azt tudhattuk meg, hogy hogyan kell elkészíteni a szusit, hanem azt is, hogy mit mondanak Japánban, ha koccintanak, és hogy mit jelent az, ha egy japán szürcsöl.
A hosszúra nyúlt rendezvényt egyebek mellett a szintén alapítótag Korponai Elza Csilla csellójátéka színesítette. A jelenleg is tagokat toborzó egyesület meglepetéssel is készült: az est végén a hallgatóság minden egyes tagját papírdaruval ajándékozta meg.
