Tóni bácsi, a gyulai talicskás ember történetét már sokan olvashatták, életének rövid áttekintő feldolgozása a Szovjetunióba elhurcoltak emléknapján újabb fotóval bővülhetett. Néhány telefonhívás után sikerült elérnem egy békéscsabai fotóst, aki beazonosított egy eddig még nem látott felvételt, így most már tudjuk, hogy a Schriffert úrról (Tóni bácsi) készült portré a Békéscsabán élő Szeverényi Tibor munkája, aki a Fényképészeti Szövetkezet gyulai műtermének volt a vezetője 1978 és 1980 között. A fotó ekkor készült a Béke sugárúton. Nem volt könnyű helyzetben aki képet próbált a szakadt, foltozott ruhában járó emberről csinálni, ugyanis könnyen furkósbotjával találhatta szemben magát az alkotó.
Fantasztikus alkotás. Ámultan nézem, hosszan rajta tartom szemem a felvételen. Nincs póz, nincs beállás, talán egy örök gyanakvás Tóni bácsi arcán, aki legszívesebben menekülne ebből a világból, pontosabban maradna ő szegény, de nem így.
Az egyik legritkább pillanat, amit helyi fotós megörökíthetett, amikor - ha csak egy pillanatra is -, de két szempár találkozik. Úgy tudom, itt sem számított a kattintásra, meglepetten, váratlanul érte, valószínűleg amint meglátta a gépet, azonnal tiltakozott. Ennyi év távlatából így mégis szembe tudunk nézni az öreggel, és szembe kell tudnunk nézni ennek a kornak és sok társának megnyomorított sorsával, soha vissza nem adható életével.
Köszöm a segítséget Balla Tibornak és Szeverényi Tamásnak, aki nagyon kedves nyitott és készséges volt.
Forrás: gyulavaros.hu
