November utolsó napján, advent előtti estén Horgas Eszter és a Talamba ütőegyüttes koncertjének adott otthont a gyulai belvárosi katolikus templom. Az Isten házának padsorai megteltek, sokan voltak kíváncsiak az öt zenész Francia szerelem című lemezének bemutatójára. Aki volt már tanúja instrumentális hangversenynek a templomban, megerősítheti: a hatalmas beltér akusztikája, zengése mindig kivételes atmoszférát teremt. A fuvolát és mintegy kétszáz ütőhangszert felvonultató kétórás koncerten sem volt ez másképpen, sőt.
Horgas Eszter már visszajáró vendég városunkban. A Magyar Köztársasági Érdemrenddel kitűntetett fuvolaművész 25. lemezét az 1999-ben alakult Talamba ütőegyüttessel közösen készítette. A debreceni Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatóiból létrejött – Grünvald László, Szitha Miklós, Zombor Levente és V. Nagy Tamás ütősökből álló – csapatnak a Francia szerelem az ötödik albuma.
A francia impresszionizmust és romantikát felelevenítő programot egy kis adventi hangulattal elegyítve tárták közönségük elé az előadók. A koncert az autentikus amadinda hangjával indult, a dobos négyes pörgő afrikai hangzással használta ki a templom szédületes akusztikáját, majd Horgas Eszter a Csendes éj gyertyalángként pislákoló fuvolahangjaival lépett színpadra. Az ünnepi hangulat J. S. Bach Karácsonyi kantátájával folytatódott, amelyben a vibrafon rezonanciái különleges, orgonával rokon felhangjai domináltak.
Jól csengett Maurice Ravel Bolerójának ütősökre és fuvolára átírt hangszerelése, hiszen a nagyzenekarra komponált mű gerincét legfőképpen a dallamot hozó hangszerek és a dobok alkotják, amelyekből ezúttal kétségkívül nem volt hiány a színpadon. Ezután Francis Poulenc fuvolára írt szonátájának átiratát hallhattuk, majd Erik Satie egyik zongorára komponált szerzeménye csendült fel. Aláfestő hatásait sirályének, csilingelő chimes és egy megkapó instrumentum, a tenger morajlását hűen utánzó óceándob adta.
Az aranycső társaságában újra megszólalt az amadinda és más egzotikus hangszerek, amikor Claude Debussy Gyermekkuckó című műve Afrikát idézte, majd a francia impresszionista zeneszerző Reverie című zongoraművét álmodták újra a muzsikusok. Az élet csodáján mélázhatott el a hallgatóság Yann Tiersen az Amélie csodálatos élete című filmből ismeretes betétdala közben, amely tibeti zengőtál és harangok hangján csendült fel. A század eleji ragtime hangulatát elevenítette fel Debussy másik darabja, amelybe jól passzolt a Csillagok háborújának steel drummal megszólaló kantindala.
Horgas Eszter tíz évig dolgozott együtt Vukán György zongoraművész-zeneszerzővel. A virtuóz fuvolaművész egy melodikus Ravel művel emlékezett idén elhunyt zenésztársára. A mementó után a Talamba együttes újra az emberiség bölcsőjébe repítette a közönséget az Este a négereknél című szerzeményükkel, amelyben mindenféle életvidám lüktető dob, csörgő-börgő eszköz és többszólamú ének idézte az ősi, fekete kontinenst.
Georges Bizet francia romantikus szerző Carmen című operájából hangzott el néhány epizód, amelyet Horgas Eszter először 2003-ban egy világhírű gitárossal, Al Di Meolával mutatott be a nagyközönségnek. Hamarosan Ő és Carmen címmel meg is született a folytatás, amelyből rövidesen platinalemez lett. A flamenco-betétekkel gazdagított dinamikus darabban – a koncert során nem először – természetesen nem hiányozhatott a gitár hangja sem.
A virtuóz muzsikusok az I’m Dreaming of a White Christmas meghitt dallamával búcsúztak, s kívántak a jelenlévőknek áldott karácsonyi ünnepeket. A gyulai közönség azonban további maradásra bírta a zenészeket, akik Astor Piazzola érzéki Liberttangójával hálálták meg a vastapsot hallgatóságuknak.
