Nem az idő múlik, hanem mi változunk? Milyen az egységes időperspektíva? Milyen szerepet tölt be mindennapjainkban az idő? E három kérdés megválaszolása csupán töredékét képezte Szicsek Margit tanácsadó, szakpszichológus tegnap esti előadásának, melyre az Esthajnal Alapítvány a Mogyoróssy János Városi Könyvtárba invitálta az érdeklődőket.
Életünk bármely területét tekintjük, mindig az arányokon van a hangsúly. Az időperspektíva nem velünk született képesség, hanem szerencsére tanulható, sőt újratanulható, módosítható. Kérdés továbbá, hogy van-e ideális időperspektíva?
Philip Zimbardo öt időorientációt különböztet meg attól függően, hogy a személyek melyek hatása alatt állnak leginkább. A negatív múlt perspektívával rendelkező emberek például folyton az átélt sérelmeken rágódnak, az elveszett esélyeken, a régen rosszul végződő történéseken gondolkodnak. Egyértelmű, hogy az ilyen típusba tartozó emberek hamarabb lesznek depressziósak, vagy hamarabb romlik meg egészségi állapotuk. Szicsek Margit példaként egy olyan hölgy példájával élt, akinek az édesanyja öngyilkos lett. Nagyon sok év telt el, a nő mégsem engedte el a negatív emlékeit, melyet azzal indokolt, hogy akkor úgy érezné, hogy elfelejtette az édesanyját.
- Nem hurcolhatjuk magunkkal a régi sérelmeinket, nem dagonyázhatunk folyton a múltban. Hatalmas fájdalom elveszteni a szüleinket, de ha évek elteltével nem jut minden nap eszünkbe elhunyt szerettünk, nem jelenti azt, hogy elfelejtettük őket – hozta például a pszichológus a múltorientált típusú emberek egyik problémáját.
Szicsek Margit kilencven perces előadásában többek között a jelen- és jövőorientált emberek ismérveit is ismertette. Az előadó útmutatást adott ahhoz, hogy a gyermekek sikeresebb jövőjéhez milyen időbeli és egyéb korlátozásokkal tudnak szüleik és a pedagógusok hozzájárulni, rámutatott az idő által befolyásolt párkapcsolati buktatókra és az idős korúak életminőségének szinten tartásához is segítséget nyújtott.
