Magyar-román határmenti belvízvédekezési fejlesztést hajtott végre Malomfokon a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság és a nagyváradi Administratia Nationale a Îmbunatatirilor Funciare RA.
Az utóbbi évtizedekben a román-magyar határmenti területeken az önálló védekezés lett a jellemző, melynek következtében a hajdan egységes vízfolyások a határszelvényben megszakadtak, alsó és felső szakaszuk önállóan funkcionálnak. A Magyar-Román Vízügyi Bizottság már egy évtizede foglalkozik e határmentén jelentkező problémákkal.
A Felfogó-csatorna–Országhatár belvízrendszer romániai oldalán az Rojit-i (Roit) szivattyútelep építésekor nem számoltak azzal, hogy a szélsőséges időjárás következtében a Felfogó-csatornában oly mértékű vízszintnövekedés következik be, mely miatt a szivattyútelep modernizálása és emelőmagasságának növelése elengedhetetlenné vált.
Az üzemeltetés hátterét biztosító Malomfoki és Rojit-i gátőrházak elavultak, így fejlesztésük, és a gátőri feladatok körülményeinek javítása feltétlenül szükségesnek bizonyult.
A projektnek köszönhetően a magyar-román közös érdekeltségű, 423 km² kiterjedésű Felfogó-csatorna Országhatár elnevezésű belvízrendszer üzembiztonsága nőtt, a szabályzatban előírt 12,6 m³/s vízmennyiséget a magyar területre hatékonyan lehet átvezetni, valamint a határ mindkét oldalán érintett mezőgazdasági területek belvízbiztonsága is elérte a kívánt szintet.
Magyar oldalon elkészült a malomfoki szivattyútelep elektrifikálása, azaz a felépítményi, gépészeti és villamos rekonstrukció, melynek hangsúlyos része a diesel üzem kiváltása elektromos meghajtásra. Rekonstruálták a gátőrházat és fejlesztették az energai háttérhálózatot is. Romániában modernizálták a szivattyútelepet és a gátőrházat, fejlesztették a Felfogó-csatorna töltéseit és egy kétéltű csatorna fenntartó gép beszerzése is megtörtént.
Lezárult továbbá a „Fekete-Körös komplex árvízvédelmi célú fejlesztése - FEKETEKOMPLEX” elnevezés projekt is.
A Fekete-Körös több szakaszán észlelhetők becsúszások, lesuvadások, melyeket újabbak és újabbak követnek az árhullámok levonulása után. Ennek következtében a szakadó part jellegű mederoldalakon folyamatos repedések, mozgások érzékelhetők. A mederállékonyság biztosítása partvédőművek építésével, illetve meglévő partvédőművek rekonstrukciójával érhető el. A hidrológiai adatcsere nemcsak árvízvédelmi készültség esetén, a veszélyes meteorológiai és hidrológiai jelenségek által okozott károk megelőzése vagy korlátozása miatt történik, hanem napi rendszerességgel az operatív célú tájékoztatás és a nemzetgazdaságok hatékony szolgálata érdekében is. Az adatcsere és a kölcsönös tájékoztatás szintén szabályozott keretek között zajlik.
Az operatív adatszolgáltatási rendszer keretében a Fekete-Körös romániai szakaszáról Belényes, Tenke, Talpas, Zerind, míg magyar szakaszáról Sarkad-Malomfok, Ant, Remete törzsállomások esetében adnak rendszeresen adatokat a résztvevő felek egymásnak.
Az informatika, a műszergyártás és a telekommunikáció fejlődésével a távjelző vízmérce törzsállomások üzemeltetése, karbantartása, javítása már nehézkessé vált. A kiépített rendszer elemeit korszerűbbre, megbízhatóbb működésűre, és nem utolsó sorban gazdaságosabban üzemeltethetőre lett cserélve. A Remetei és Zerindi mértékadó vízmércék a mederoldal megcsúszása miatt megmozdultak, megsüllyedtek, instabillá váltak, ezért rekonstrukciójuk nélkülözhetetlenné vált a vízügyi feladatok ellátásához. A gátőri feladatok ellátásának körülményei javításához, illetve a Bélzeréndi (Zerindu Mic) és Kisdelta árvízi szükségtározók üzemeltetésének infrastrukturális hátterének biztosításához elengedhetetlen volt a korszerűtlen Remetei, illetve Nagyzeréndi (Zerind) gátőrház rekonstrukciója. A projekt célja az volt, hogy mederállékonyság biztosítása révén javuljanak a Fekete-Körös román, illetve magyar szakaszának lefolyási feltételei, valamint növekedjen mindkét állam területén az árvízbiztonság, a korszerűtlen Remetei, illetve Nagyzeréndi (Zerind) gátőrház rekonstrukcióját követően pedig javuljanak a gátőri feladatok ellátásának körülményei.
A beruházás során rekonstruálták a remetei mértékadó vízmércét, erdőmenti partvédőműt létesítettek, a nagysitkai partvédőművet, a remetei gátőrtelepet é s távjelző vízmérce állomásokat rekonstruálták. A projekt 1 millió 778 ezer 831 euróból valósult meg. A beruházás összértéke 1 millió 736 ezer EUR volt.
