Ezúttal „duplán új helyszínen”, a Román Kulturális Központ színháztermében lépett fel a Dumaszínház két nevettetője, Kőhalmi Zoltán és Beliczai Balázs. A Gyulai Kulturális és Rendezvényszervező Nonprofit Kft., a művelődési ház felújítása miatt eredetileg a gyulai vár udvarára hirdette meg az eseményt, ám az erősen felhős időjárásnak köszönhetően fedett helyre kényszerültek a stand up komédiások. Ám szokás szerint, a két népszerű nevettető itt is megtöltötte a házat.
Elsőnek Kőhalmi Zoltán lépett a színre, és humoros csapongásaival melegítette be a közönség nevetőizmait. A szentesi származású humorista apaként, saját tapasztalatából merítve bölcsődei farsangi élményeit emlegette fel, illetve meg. Alaphelyzetben a lányok tündérnek, vagy hercegnőnek öltöznének, a fiúk pedig mindenfélének – csak legyen kardjuk. Egészséges humorérzékkel rendelkező kisfia különös módon akart szakítani a korosztálynak megfelelő trenddel, először ugyanis székletként akart fellépni a jelmezbálon, végül szerencsére karmester lett. Megismerhettük azt a hármast, amelyektől a felmérés szerint leginkább fél a magyar ember. Ez a három a cigányok, a Magyar Gárda és az adóhivatal, nem véletlen hát, hogy a „magyar közéleti kő-papír-ollótól” legnagyobb veszélyben az van, akinek ovsor cége van Gyöngyöspatán. Kőhalmi ars poeticája az optimista pesszimizmus, vagyis nagyon bízik benne, hogy nem valósul meg, amire számít. Megismerhettük a félszeg érzést, hogy érzi magát egy katolikus családban élő ateista a templomban. A panelházi élet rejtelmei után pedig a kertes otthon élethelyzeteiről hallhattunk, például az önjáró fűnyíróról, amely problémákat okoz, ha az ember nyitva hagyja a kertkaput, vagy ha elalszik a pázsiton. Gasztronómiai körképében az is kiderült, hogy lehet ipari módon előállítani boldog csirkét. Poénkavalkádjában egymást váltogatták a burleszkszerű helyzetkomikumok és a továbbgondolkodtató, akár másodpercekkel később leeső, illetve kirobbanó gaggek.
Szünet nélkül kaptuk a humort, ugyanis közvetlenül utána Beliczai Balázs szórakoztatott. Néhány életből kölcsönvett szöveges tréfa után a komédiás főbb profilját vette elő, a hangutánzó, illetve a zenei paródiákat. Ezúttal nem billentyűs hangszerrel érkezett a színpadra, mint legutóbbi gyulai fellépésein, hanem felvételről szólalt meg a kíséret. Előkerült egy saját szerzemény is, a Rohadtul idegesítő gyermekdal. Hallhattuk Hiller Istvánt, amint egy karaoke-partyn az Ad’ide a didit című lírai szerzeményt adja elő, majd közvetlenül Fekete Pákót, aki az Omega Gyöngyhajú lányát mutatta be jellegzetes stílusában. Beliczai Balázs írt is egy számot neki, melynek címe: Ütős lett a körömpörkölt Gödöllőn… A képzeletbeli tehetségkutató műsorban Király L. Norbert az A csitári hegyek alatt kezdetű népdalt kapta, Korda György pedig az Animals klasszikus dalát, A felkelő nap házát, majd a Maja, a méhecske betétdalát, aztán Presser Gábor a Pancsoló kislány című darabot. A humorista megidézte Koppányt, vajon milyen lesz az Alföldi Róbert rendezésében létrejövő István, a királyban. Ötleteket adott, hogy Horváth Charlie hogyan palástolhatja éneklés közben a csuklást, vagy Molnár Ferenc Caramell a böfögést. Láthattuk Szécsi Pált rapperként, és Beliczai Balázs által megszólalt Viszlát Sanyi – vagyis Bye Alex, Szellő István, Gáspár Győzike, Baló György, Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor orgánuma is. Fogadjunk, hogy kevesen tudták, hogy az orosz nemzeti himnuszra egy az egyben passzol Petőfi Sándor Szeptember végén című verse, vagy hogy himnuszunk dallamára tökéletesen illik a Hull a pelyhes fehér hó című dalocska szövege, akárcsak Tom Jones Sex bomb dalára az Akácos út.
Ha valaki szereti e műfajt, és rendszeresen nézi a tévében, illetve látogatja az efféle rendezvényeket, bizonyára sok most elhangzott poénnal találkozott már. S bár a jó vicceken többször is lehet nevetni, azért ilyenkor irigylésre méltó az átlag alatti memória. Végül, ahogy az lenni szokott, a két komédiás kisorsolt két-két jegyet a következő előadásra. Természetesen külön gagg volt, hogy a két szerencsés egymás mellett foglalt helyet a közönség soraiban…
