A 20. századi magyar bibliai festészet megújítójára, Szúdy Nándorra emlékezett dr. Reisinger János irodalomtörténész, bibliakutató képzőművészeti sorozata utolsó előadásán, a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban. A hallgatóság mintegy nyolcvan képen keresztül követhette nyomon az elfeledett festőművész életútját és munkásságát.
A szakember elöljáróban elmondta: előadása témájának apropóját az adta, hogy idén van Szúdy Nándor születésének századik évfordulója, ráadásul a festőművész Békés megyéhez is kötődik, hiszen hat évig, 1949-től 1955-ig szolgált lelkészként Békésen.
Az irodalomtörténész által a Biblia, a nép és a táj festőjeként bemutatott Szúdy Nándor 1913-ban született Ipolyságon, a mai Szlovákia területén. A teológiai tanulmányok mellett festészeti tanulmányokat is folytatott, ösztöndíjjal került be Szőnyi István budapesti magániskolájába. A Rákosi-korszakban nem állíthatta ki képeit, utolsó magyarországi tárlata 1959-ben volt a Műcsarnokban. Külföldön Prágában, valamint két skóciai településen, Edinburgh-ban és Glasgow-ban rendeztek kiállítást alkotásaiból. A művész 1975-ben, 62 éves korában hunyt el.
Dr. Reisinger Jánostól megtudtuk, Szúdy Nándor kezdetben tájképeket festett, de a bibliai témákra is hamar rátalált. Festészetére leginkább Goya, Van Gogh, Gauguin és Picasso hatott. Bibliai tárgyú festményeinek fő jellegzetessége, hogy a történetet a hétköznapi, magyar paraszti életbe ágyazva jeleníti meg. A művész legmegrendítőbb alkotásai az apokaliptikus témájú képek, ezek sajátos látásmódját Szúdy hisztériás festészetnek nevezte el.
Dr. Reisinger János ezúttal is érdekes és jól követhető előadással örvendeztette meg hallgatóságát. A képzőművészeti sorozat kedvelői legközelebb ősszel találkozhatnak az irodalomtörténésszel a gyulai könyvtárban, a rendezvényen M. S. mester munkásságát ismerhetik meg.
