A naptevékenység minden pillanatban hatással volt ránk, és lesz is, amíg csak csillagunk "él". Nappal érezhetjük melegítő erejét, éjszaka láthatjuk tükröződő fényét a Holdról.
Az egyik legszebb földi hatása a sarki fény, melyet a két pólus közelében figyelhetünk meg. A jelenséget az elektronok által gerjesztett oxigénatomok rekombinálódása okozza 90-130 km-es magasság tartományban. Erre utal az, hogy a sarki fény az oxigén és a nitrogén két fő hullámhosszán sugároz, 630 nm-en vörösen, 557,7 nm-en zölden. Az oxigén vörös, a nitrogén zöld fényt bocsát ki. A zöld sarki fény sokkal gyakoribb, mert a levegőben - és így az ionoszférában is - sokkal több a nitrogén. De nem csak a sarki fény változatossága mutatja nekünk, hogy mennyire mozgalmas központi csillagunk aktivitása, hanem az élőlények, fák vagy fennmaradt csontmaradványok is.
Az egyik legelterjedtebb kormeghatározási módszer a szénizotópos vizsgálat, amely olyan radiometrikus kormeghatározási módszer, amely a természetben előforduló 14C izotópot használja a széntartalmú anyagok korának meghatározására. Ezzel a módszerrel csak kb. 60000 évre visszamenően tudják meghatározni az adott tárgy korát. Ez a vizsgálati módszer azért alapszik a szénizotópok mérésén, mert olyan tulajdonságai vannak, amelyek nélkülözhetetlenek a földi élet számára, és emellett még rengeteg formában fordul elő. Megtalálható egy elégett fadarabban, a gyémántban, vagy a grafitceruzák hegyében.
A 14C akkor keletkezik, amikor a kozmikus sugárzás behatol a légkör felső rétegeibe és ott neutronokat lök ki az atommagokból. Ezek a kilökött neutronok, amelyek most gyorsabban haladnak, alacsonyabb magasságokban közönséges nitrogén atomokba (14N) ütköznek és 14C -é alakítják. A közönséges szénhez (12C) képest a 14C instabil, mert energiakibocsátás mellett lassan lebomlik, és visszaalakul nitrogénné, ezért hívják radioaktívnak. A közönséges szén a levegőben lévő széndioxidban is megtalálható, amit a növények is felvesznek, a növényeket pedig megeszik az állatok. Így tehát egy csont, egy levél, vagy akár egy fából készült bútor darabja is tartalmaz szenet, sőt, bennünk is meg van. De nem csak a közönséges szén egyesül az oxigénnel, hanem a 14C is. Az így létrejött széndioxid (14CO2) is ugyanúgy bekerül az állatok és a növények sejtjeibe.
Ennek a kormeghatározási módszernek a pontosságát befolyásolja, hogy a Föld légkörébe hatoló kozmikus sugárzás mennyisége hosszú évek során nem állandó. A kozmikus sugárzás mértéke a Nap tevékenységétől függ. A naptevékenység változását a fák évgyűrűiből is ki lehet mutatni. Rövidebb napciklus esetén szélesebb gyűrűk jönnek létre, mivel ekkor jobban tudnak növekedni a fák, nagyobb naptevékenység esetén viszont éppen ellenkezőleg. A fák évgyűrűiből nem csak a napciklusról, hanem az aktivitás intenzitásáról is kaphatunk információt. Ha intenzív, akkor a fák gyűrűiben tárolt 14C kevesebb, mint amikor a központi csillagunk csendes.
