A vaj a legrégebben ismert tejtermék. A Biblia elbeszélése szerint Ábrahám a három férfi megvendégelésekor vajat is felszolgált, de szerepel a vaj Dávid történetében is (2Sám 17, 29).
A vajfogyasztás sokáig a jólét szimbólumának számított. Az utóbbi három évtizedben azonban összefüggésbe hozták a vér koleszterinszintjének emelkedésével, így jelentősen csökkent a népszerűsége.
A vaj magas energiatartalmú készítmény, ami közel 80%-os zsírtartalmának köszönhető.
Egy zsiradék minőségét a telítettsége és a zsírsavak hossza határozza meg. A tejzsír főleg telített, kisebb mértékben egyszeresen telítetlen, és legkisebb mennyiségben többszörösen telítetlen zsírsavakat (főleg linolsavat, ami az idegrendszer egészséges működéséhez fontos Omega-3 zsírsav) tartalmaz.
A vaj, mint minden állati eredetű zsiradék, koleszterint is tartalmaz. Azonban tudni kell, hogy az egészségmegőrző táplálkozás ajánlata szerint is napi 300 mg táplálékkal elfogyasztott koleszterinmennyiség javasolható. Napi 20 g vaj (1db mini vaj) pedig csak 46 mg koleszterinterhelést jelent, így nem indokolt az étrendből kihagyni. Ezt erősíti az is, hogy a tejzsírban foszfolipidek (lecitin, kefalin) is találhatók, melyek emulgeáló hatásukkal a koleszterint oldatban tartják, így segítik a vér egyenletes zsírszállítását, és csökkentik annak lehetőségét, hogy a koleszterin az érfalra rakódjon. Csupán a szélsőségesen nagy mennyiségű és túl gyakori vajfogyasztástól kell óvakodni!
A vaj fontos vitaminforrás. A zsírban oldódó vitaminok közül különösen az A- és D-vitamin, valamint kisebb mennyiségben az E-vitamin is megtalálható benne. Az A-vitamin a jó látáshoz, és a bőr épségéhez szükséges, emellett hat a szabadgyökképzés ellen. A D-vitamin segíti a kalciumfelvételt, és így a csontok és fogak épségéhez elengedhetetlen. Az E-vitamin az avasodást gátolja, s szintén kiváló antioxidáns hatású.
A vajat gyenge eltarthatósága miatt frissen kell felhasználni. A vaj a fagyasztást jól bírja, így akár félévig is eltartható.
A vaj sokfélekeppen felhasználható, sütésre, főzésre és kenőzsiradékként egyaránt. Kiváló vajkrémeket és töltelékeket készíthetünk belőle, süteményekhez édesítve, sültekhez különféle fűszerekkel ízesítve. Viszonylag alacsony hőmérsékleten túlhevül, ezért bő zsírban sütésre nem alkalmas.
S most következzenek a receptek:
Vajas pogácsa
1/2 kg rétesliszt
25 dkg vaj
5 dkg-os élesztő
1 dl tej
4 teáskanál cukor
3 teáskanál só
1 doboz tejföl
1 tojássárgája
5 dkg sajt
A sajt kivételével a hozzávalókat beletesszük egy tálba (élesztőt csak belemorzsoljuk), és jól összegyúrjuk. Kicsit lágy lesz, de ahogy gyúrjuk, adhatunk még hozzá sima lisztet. 2 órán keresztül kelesztjük, közben háromszor hajtogatjuk. Ujjnyi vastagra nyújtjuk, egy egész tojást felverünk, megkenjük a tetejét vele, sajtot reszelünk rá, és pogácsaszaggatóval (4,5 cm átmérőjű) kiszaggatjuk.Tepsibe távolabb rakjuk egymástól. (Sütés közben háromszorosára nő.)
Energia: 4559 kcal
Fehérje: 91,4 g
Zsír: 265,8 g
Szénhidrát: 409 g
Medvehagymás vajkrém
20 dkg vaj
1 gerezd fokhagyma
kb. 20 levél medvehagyma
só
bors
A vajat habosra keverjük. Hozzáadjuk a felaprított medvehagymát, az áttört fokhagymát, ízlés szerint sót és borsot. Pirítósra kenjük.
Energia: 1505 kcal
Fehérje: 4 g
Zsír: 60 g
Szénhidrát: 2 g
Egészségükre!
