A gyulai székhelyű Erkel Ferenc Társaság fennállása óta minden évben koszorút helyez el Erkel Ferenc sírjánál a budapesti Fiumei úti sírkertben, a zeneszerző születésének évfordulóján. Ez a dátum, november 7-e, Mindenszentekhez és Halottak napjához közel esik, így a kegyeleti emlékezés még jelentőségteljesebb.
Az Erkel társaság érdeme, hogy megmentette az Erkel-sírokat az elhanyagoltságtól, a feledéstől. A nyughelyeket egymás közelében, koszorú alakban vonták össze és síremlékeket állíttattak. A társaság gyulai tagjai a budapestiekkel, a hagyomány szerint közösen emlékeznek. Elsőként most is Erkel Ferenc nyughelyénél tisztelegtek, himnuszunk zeneszerzőjének síremlékét a korabeli Filharmóniai Társaság állíttatta. Virágok, koszorúk voltak már a síron, melyek mellé a társaság is elhelyezte kegyelete jelképét. Mosonyi Mihály zeneszerzőnek és feleségének sírját áthelyeztették Erkel Ferenc nyughelyének szomszédságába. A síremlék Varga Imre szobrászművész alkotása. Erkel Ferenc fiának, a zeneszerző, karmester Erkel Gyulának a sírja köré katonatemető létesült az idők során és félő volt, hogy a sír eltűnik. Ez a hant is az Erkel-sírkoszorú tagja lett, Erkel Lajos és Óváry Rozália nyughelyével együtt. Óváry Rozáliának köszönheti Gyula városa, hogy 273 darabból álló családi gyűjteményével megalapozta az Erkel-emlékház állandó kiállítását. A társaság tagjai a tehetséges zeneszerző Erkel Sándorról, a zongoratanár Erkel Ilonáról, a Népszínházban a magyar operettet megteremtő Erkel Elekről is megemlékeztek.
Végül Egressy Béni nyughelyét keresték fel: neki köszönhetjük a Szózatot, a Klapka-indulót, s szépséges dalokat, például Petőfi Sándor verseire, de a Báthori Mária, a Bánk bán, a Hunyadi László című operák szövegét is. Sírjánál Gara Mária áriáját Pánti Anna operaénekesnő adta elő. Az Erkel társaság nevében Erkel Tibor alelnök és D. Nagy András titkár helyezett el koszorút. Eljött a nemzeti sírkertbe az újpesti Erkel Gyula zeneiskola küldöttsége is.
Az Erkelek sírjához közel helyezkedik el a felénk is ismerősen csengő nevű műépítész, Czigler Győző műegyetemi tanár sírja és rögtön mellette található annak a Bartay Edének a nyughelye, aki a Nemzeti Zenedét igazgatta és 165 éve Himnusz-pályázatot írt ki. A nyertes zenét pedig a Gyulán született Erkel Ferenc álmodta meg.
