Október hatodikán egy zsadányi segítségnyújtással, egy Kétegyháza és Lőkösháza közötti 50 hektáros kukoricatarló tűzzel és egy Kétegyháza, Szabadkígyósi úti 2 hektáros tarló tüzével indult a mostani két hetünk. Másnap ismét Kétegyháza és Lőkösháza között volt az úti cél, de a vasúti töltés oldalán lángolt kb. 500 méter hosszan a bozótos, később Kétegyházán, a volt lőtérnél 20 hektár nádas, száraz fű, majd Kétegyháza és Medgyesegyháza között néhányezer négyzetméteren száraz fű, avar, végül Kétegyháza közelében hasonló területen fasor. A sok füst miatt valószínűleg egy orvos már levegőváltozást javasolt volna, így éppen kapóra jött, hogy a nap zárásaként Sarkadra, a Gólya és Kapa utca sarka közelében nagy területen lángoló nádashoz kellett vonulni. Nyolcadikán Gyulán, az Újsor utcán kellett eloltani egy teljes terjedelmében égő kamrát, majd Gyula és Elek között 5 hektárnyi területen kukoricatarlót, kivágott fák csonkjait, közel tucatnyi telefonpóznát és 5-10 akácfát. Másnap egy sarkadi vaklármát és egy nagykamarási segítségnyújtást követően először a gyulai Epreskert utcában, illetve az eleki Táncsics utcában kellett megszelídíteni a vaddarazsakat, majd Sarkadkeresztúr külterületén 15 ha égő száraz fű, Gyula és Sarkad között 5 hektárnyi lángoló kukoricatarló, továbbá újra ’Keresztúron egy ugyanekkora méretű izzó, füstülő, égő szamukás szolgáltatott programot a lánglovagoknak. Tizedikén Kétegyházán, a Toldi utcában akadt egy kísérletező kedvű állampolgár, aki kétféle üzemanyag összeöntésével vélt fenyegetésre is alkalmas robbanószert előállítani. A robbanás (ahogyan valószínűleg a kémiai Nobel-díj is) szerencsére elmaradt. Innen a kétegyházi vasúti átjáróhoz vezérelte a tűzoltókat hivatásuk, hisz 5 hektáron tarló égett.
Az október 12-14. közötti vihar következményeinek elhárításáról már beszámoltam, a múlt héten megjelenteket nem ismétlem meg feleslegesen, viszont onnan folytatom, ahol akkor abbamaradt a történet. Gyulán két hatalmas nyárfa is megdőlt, épületeket veszélyeztetett, így ezek eltávolítására is sor került, majd a Corvin utcából jelezték, hogy egy Opel Omega motorteréből füst száll fel. A gyors jelzésnek és kiérkezésnek köszönhetően nem égett ki a jármű, sőt a motortérnek is csak egy része károsodott. Másnap az Eleki úton egy Volkswagen kisbusz csúszott árokba, s bár szerencsére személyi sérülés nem történt, de a jármű kivontatását a tűzoltók végezték el. Sarkadi vaklárma, majd paradicsomi (most nem minőségi, hanem településrészi jelzőként) családi ház tetőszerkezetén kellett a lakókat veszélyeztető kúpcserepeket „helyretenni”. Ezt követően (az élet írta a sztorit) az Új élet utcában kellett volna egy elpusztult, közel 8 mázsás lovat kihozni az istállóból, de sem a rendelkezésre álló épületszerkezetek, sem az állat állapota nem tette ezt lehetővé. 18-án a Petik Ambrus utcán költöztek be a vaddarazsak egy redőnytokba („Darázs, darázs gyere ki, ne csípjél meg ideki” – készülhetne az új gyermekmondóka), két nap múlva pedig a Nagyváradi úton szakadt nagyfeszültségű villanyvezetékre egy faág. A DÉMÁSZ szakembereinek beavatkozásáig a helyszín biztosítása volt a feladat, tűz nem keletkezett. A két hetet – mely a viharos esetekkel együtt közel 70 esetet hozott – egy Béke sugárúti, automata által elkövetett téves jelzés zárta.
