Első helyezést ért el Molnár István, alias Csoki a 27. Spar Budapest Maratonon Handbike kategóriában. A 42,5 kilométeres maratonra 26 országból 24 ezer nevező érkezett, hogy teljesítse a távot. Molnár István a Gyulai Hírlappal osztotta meg élményeit.
– Meglepődtem, hogy szinte csak angol szót lehetett hallani, olyan sokan érkeztek külföldről Magyarország legnagyobb rendezvényére, de lehet, hogy az unió legnagyobb sporteseményére. A rajtnál úgy elmentem a többiek mellett, hogy még a felvezető rendőröket is megelőztem. Rám is szóltak, hogy húzzam be a kéziféket – büszkélkedett teljesítményével a sportoló, aki elmondta, 30 kilométeres távon, félmaratonon és maratonon is lehetett indulni.
Komoly megterhelést jelent egy ilyen verseny, volt baleset is, de Csoki szerencsésen, 2 óra 20 perc után célba ért. Most Schlett Győző lakatos és kerékpárgyártónak köszönhetően egy 33 km/óra a végsebességű, 24 váltós géppel versenyez. Az előző versenyein agyváltós kölcsöngéppel vett részt, de úgy is első lett tavaly májusban a Várfürdő maratonon, majd szeptemberben második a Nike Budapest félmaratonon.
Molnár István sokat készül megmérettetéseire, Békéscsaba és Gyula közötti szervizúton sokszor felbukkan, bár meglátása szerint ott túl rövid a táv. Doboz és Sarkad is az útirányok között van, annak ellenére, hogy ott viszont az útviszonyok nem kielégítőek, de így is 10 nap alatt 554 km-t futott a legutóbbi verseny felkészülési időszakában. A sportoló készül a márciusi Nagyerdő maratonra, a Várfürdő maratont is mag akarja nyerni, és ha minden jól megy, áprilisban Hamburgban küzd, szeptemberben Münchenbe utazik.
Csoki 1997-ben betegedett meg annyira, hogy kerekesszékbe került. Mellékvese-működésének rendellenessége a központi idegrendszerét támadta meg, ami a gerincben fejti ki hatását. Ez az oka annak, hogy a lábait csak nehezen tudja használni. De boldog, hogy éltető hobbijának mind többet tud hódolni, többek között Géczi Attila vállalkozó és Alt Norbert önkormányzati képviselő támogatásának köszönhetően. Molnár István irigylésre méltó optimizmussal és célkitűzéssel mutat példát egészséges és más egzisztenciával rendelkező embertársainak.
– Nagy álmom, hogy 2016-ban eljussak a riói olimpiára. A részvétel nagy büszkeség lenne számomra, a városnak és az országnak egyaránt. A handbike nekem pótcselekvés és az orvosaim is mindig aktivitásra biztatnak. Ha a Jóisten elvette a lábamat, akkor megyek majd így!
