Mittag Mónika (német önkormányzat elnöke):
– A jó szüret legfontosabb jellemzője a vidámság. Én inkább azon a részén szoktam részt venni, amikor már préselik a mustot, illetve a szüreti bálon. A német kisebbségi önkormányzat szüreti rendezvényei mindig látványos lovas kocsis vonulásokkal, borkóstolással, szüreti játékokkal, például szőlőlopással, mustivó versennyel telnek. A szüreti bálon mindenki törekszik arra, hogy a hagyományoknak megfelelő viseletet öltsön magára, tradicionális ételeket szolgálnak fel, bőrős malacot, vadas szószt, orjalevest, párolt káposztát, rétest, és szól a sramlizene. Ezek összessége adja meg számomra a jó szüreti hangulatot.
Hack Ferenc (vállalkozó):
– A jó szürethez bő termés, lelkesedés és jó társaság kell. Gyerekként a régi szüreteket családi összejövetelekként éltem meg a déd- és nagyszüleimnél, a Dürer utcában. Akkor még jellemző volt, hogy a város szélén saját szőlőskertje volt az embereknek, ahová – amikor eljött a szüret ideje – kiment a rokonság, hogy együtt leszedjék a szőlőt. Ott reggeliztek, ebédeltek közösen, és amikor kocsin volt a szőlő, beszállították a városba. A fiatal gyerekek megtaposták, s ha már jól meg volt dögönyözve, azután kezdték el a szőlőt préselni. Városrészenként szüreti bálokat tartottak, ezek hagyományaira épül a sváb szüreti mulatság, amit minden évben megtartunk.
A Gyulai Hírlap Online aktuális kérdésére Ön is válaszolhat a jobboldali SZAVAZÁS menüpontban.
