A gyulai Volent Katalin grafikusművész és lánya, a sokoldalú alkotó, Vincze Virág a varázslatos Indiában járt. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár Világjáró gyulaiak sorozatának mostani vendégei ők voltak augusztus 30-án, csütörtökön este. Volent Katalin kiállítását vetített képekkel kísért gazdag úti beszámoló követte a hindu, buddhista, thai kolostorok, templomok, az indiaiak mindennapjainak világában.
"A világ olyan, mint a híd: haladj át rajta, de ne építsd rá a házadat." – olvasható az indiai mondás Volent Katalin egyik képe alatt a könyvtár előadótermében. A Taj Mahal, a riksa, Mahatma Gandhi, vagy a fűszerpiac és az utcai fodrász szalon egyaránt emlékezetes témát adott a grafikusnak és most a megnyitó közönségét is ámulatba ejtette a távoli különleges világ, amelyet az alkotó a maga módján láttatott. ,"Gandhi egy ízben épp felszállt egy vonatra, amikor az egyik cipője lecsúszott és a vágányra esett. Nem tudta felszedni, mert a szerelvény közben elindult. Útitársai elképedésére nyugodtan levette a másikat is és a párja mellé hajította. Az egyik kísérője megkérdezte, miért tette ezt. Az a szegény ember, aki majd megtalálja – mosolygott Gandhi, - így használható lábbelihez jut." Az ismeretlen szerzőtől származó sorok Gandhi portréja alatt elmélyítették a különleges varázst.
Tele volt a könyvtár előadóterme érdeklődőkkel, akiket Dézsi János könyvtárigazgató köszöntött a kiállítás-megnyitón. Aki a grafikai tárlatot megnyitotta, maga is különleges írói múlttal rendelkezik: Nemere István. A szomszéd megyéből jött, egy erdő közepéről – mondta el magáról. Túl azon, hogy ismeri Volent Katalint, kiderült, családi gyökerek kötik Elekhez, Gyulához. Néhány hónap múlva száz éve lesz annak, hogy Eleken, egy szegény sorsú, nagycsaládban, a Niedermayer családban megszületett a hetedik, a legkisebb gyermek, Nemere István édesapja, akinek fiatalsága itt zajlott Gyulán. A család csak őt tudta taníttatni, a legkisebbet, mint a mesében. Az író elmondta, Volent Katalin képei közül korábban különösen kettő ragadta meg: a gyulai miklósvárosi templomé és Erkel Ferenc portréja. Kottából formálódik elő a jellegzetes arc, szakáll. A festő, az író olyan, mint a kém, aki itt van köztünk és figyel. Az író szóban, a festő látványban. A képek nemcsak képek, hanem ablakok a világra, melyeken át beláthatunk az alkotó világába is – összegezte az író.
A kiállítás két hétig látható a könyvtár előadótermében.
Az olvasóteremben szintén telt ház előtt Vincze Virág mutatta be felvételeik segítségével Indiát. Láthattuk Dardzsilingben Körösi Csoma Sándor sírját, aki 58 évesen a Himalája árnyékában halt meg 1842-ben. Az erdélyi származású nyelvész, könyvtáros egyedül, gyalog indult útnak, hogy felkeresse az ősök földjét, megtalálja a testvérnépeket. Láthattuk a Taj Mahalt, a világörökség részét, vagy az istennőként tisztelt Gangesz folyót, amelyről a hinduk azt tartják, hogy az égből ered. Vizében akarnak nap, mint nap megtisztulni és ide engedik át halottaik csontjait is.
