Kilencvenedik születésnapját a napokban ünnepelte Megyesi János bácsi. A kerek évforduló alkalmából Becsyné dr. Szabó Márta címzetes főjegyző, dr. Görgényi Ernő polgármester és Kónya István, a választókerület önkormányzati képviselője is felkereste az ünnepeltet Somogyi Béla utcai otthonában.
János bácsi 1922. augusztus 11-én Gyulaváriban született, 1 fiúgyermek édesapja, három unokája van, 1 lány és egy fiú ikerpár. Van egy nővére, aki még szintén él. János bácsi szegény családba született, Dénesmajorban kisbéresként szolgált 13 éves korától. Elmondása szerint nagyon igyekezett, hogy kikerüljön a rossz körülmények közül, gazdáknál vállalt munkát, majd nagy tisztséget kapott, csikós, végül főcsikós lett a Kígyósi úti nagylegelőn. 1943-ban katonának állt, a Mezőhegyesi méneskar mentése volt a feladata. A mentés során Csehszlovákiában fogságba esett, Auswitzba került.
Miután 1945. augusztus 25-én szabadon engedték, földet kapott Dénesmajorban, ott dolgozott és segített a falu megépítésében is. Kárbecslési szakmunkásként 7 éven át tevékenykedett. A Gyulai Állami Gazdaságban a tehenészet vezetésével bízták meg, 25 év után innen ment nyugdíjba. Hobbija ezután is a kert és az állatok maradtak. János bácsi 1955-ben nősült meg, felesége 2003-ban balesetben meghalt. Az ünnepelt túl van egy szívinfarktuson, négy féle rákbetegséggel is operálták már.
– Az egyik kezem vigyáz rám, a másik pedig csap. A sors így osztotta – felelte János bácsi, mikor a vendégsereg a hogyléte felől kérdezte.
János bácsi megköszönte a városvezetés köszöntését, és sok erőt kívánt a képviselőknek ahhoz, hogy a város lakosságának nyugodt és békés életkörülményeket tudjanak biztosítani.
