A nyár egyik kedvelt édessége a fagylalt. Remekül beleillik a modern kor étkezési szokásaiba. A nemes és ízgazdag alapanyagok, a gyümölcsök sokfélesége kielégíti az egészséges életmódot követők igényeit, édes íz utáni vágyát is.
A fagylaltot valószínűleg először a kínaiak ismerték. Mintegy ötezer évvel ezelőtt már hóból, tejből és gyümölcsökből kevert jeges édességet fogyasztottak a tehetősebbek.
Innen a perzsák és az arabok közvetítésével jutott el a Földközi-tenger menti országokba. Hippokratész orvosságként ajánlotta betegei számára, Nagy Sándor élénkítő szer gyanánt szolgáltatta fel a csaták előtt, míg Néró császár akár négyszáz kilométeres messzeségből is hozatott jeget, hogy elkészíthessék számára a mézzel, ibolyával, rózsavízzel, fahéjjal és gyümölcsökkel kevert fagylaltféleséget.
Marco Polo kínai utazásról visszatérve több fagylaltreceptet is magával hozott. Később olasz emigránsok terjesztették el az egész világon.
A világ első nyilvános fagylaltozóját 1672-ben, Párizsban alapította Procope. Habár eleinte csak a nyári szezonban volt nyitva, és kizárólag citromfagylaltot árult, nagy népszerűségnek örvendett.
A 19. század végére a legtöbb magára valamit is adó kávéházban lehetett kapni fagylaltot. Miután 1904-ben Charles E. Miches feltalálta a tölcsért, a fagylalt hordozhatóvá vált, növelve népszerűségét. 1923-ban Harry Burt szabadalmaztatta a „jégkrém pálcikán” elnevezéssel forgalomba kerülő, csomagolt fagylaltját.
Magyarországra a „hideg nyalat” osztrák közvetítéssel került a 18. században, és hamar kedvelté vált.
A fagylaltkészítés nagy forradalmakat élt meg mind technikáját, mind alapanyagait tekintve, míg ritka luxuscikkből tömegtermékké vált. Marco Polo idejéből származik az első nagy újítás, amikor rájöttek, hogy a fagylaltkészítő edényt kell lehűteni ahelyett, hogy a jeget kevernék a masszához. Ezzel a módszerrel krémesebb és teltebb állagot lehetett elérni. A hűtőkészülékek feltalálása előtt a fagylaltkészítés drága mulatság volt: télen kellett jeget gyűjteni, és vermekben vagy fából, téglából készített „jeges házakban” tárolni őket az év további részében. Ezt a jeget keverték sóval, és a kézi hajtású fagylaltgép dupla fala közé tették. A belső tartályban forgott egy kisebb, ebben keveredett, krémessé és fagyossá a massza. A kész fagylaltot is jéggel tartották hidegen.
Az ipari forradalom és a gépesített fagyasztás nagyot lendített a fagylaltkészítés technológiáján is. Mára a fagylaltiparban a legnagyobb újítás a folyékony nitrogénnel történő fagyasztás: ez a technológia krémesebb állagot eredményez, és lehetővé teszi alacsonyabb zsírtartalmú tej alkalmazását is.
Az otthoni fagylaltkészítéshez nem feltétlen kell fagylaltgép, elég egy jó fagyasztó is. A fagyi készülhet tejjel, tejszínnel, joghurttal, vagy egyszerűen csak gyümölcsökből – különféle ízesítőket felhasználva. Az alapanyagokba habverővel sok levegőt kell juttatni, és a massza mehet is a mélyhűtőbe. 2-3 óra alatt megfagy, közben kétszer-háromszor érdemes a mixerrel vagy habverővel áthabosítani.
Íme néhány ötlet kedvcsinálónak.
Málnás-vaníliás házi jégkrém (5 főre)
A málnás részhez:
50 g málna, villával összetörve
100 gnatúr sajtkrém (vagy 80 g natúr joghurt +20 g tejszín)
1 csapott evőkanál porcukor
1 kávéskanál méz
A vaníliás részhez:
50-80 gcukor
1/2 dl víz
3 tojássárgája
180 g tejszín
80 g fagyasztott málna, amit majd kissé szétmorzsolunk
1/4 vanília rúd kikapart magja
A rózsaszín málnás rész hozzávalóit összekeverjük, és a jégkrém formákba (vagy kicsi joghurtos pohárkákba) teszünk 1-1 evőkanállal. Betesszük a fagyasztóba. A vaníliás részhez először cukorból és a vízből szirupot főzünk, és amíg kissé hűl, addig mixerrel jól elkeverjük a vanília kikapart magját a 3 tojássárgájával (kb. 3 perc). Ezután a langyosra hűlt sziruppal, gőzfürdő felett fehéredésig keverjük a sárgákat. A tejszínből tejszínhabot készítünk, majd 2 részletben, laza mozdulatokkal a tojássárgás masszába forgatjuk. Az így kapott masszába keverjük a kissé összetört fagyasztott málnát, és a masszát a jégkrémformába kanalazzuk. Beleszúrjuk a pálcikát (spatulát, kiskanalat vagy hurkapálcikát), és lefagyasztjuk. Fogyasztás előtt pár perccel célszerű kivenni a fagyasztóból, mert akkor könnyedén ki tudjuk venni a formából a jégkrémeket.
Energia: 1795 kcal
Fehérje: 22,7 g
Zsír: 110,3 g
Szénhidrát: 111,9 g
Ez a fagyi kb. 1000 Ft-ból kijön.
Házi jégkrém (6 főre)
2,5 dl gyümölcspüré
néhány evőkanál víz
1-1,5 evőkanál méz
A hozzávalókat összekeverjük. Beletöltjük a készítőformákba. Mélyhűtőbe tesszük.
Energia: 162 kcal
Fehérje: 3 g
Zsír: 3 g
Szénhidrát: 31 g
Kb. 300-400 Ft-ba kerül. Mivel tej nélkül készül, ezért tejérzékenyek is fogyaszthatják. Költség egy főre: 50 Ft.
Gesztenyés meggyfagylalt
1 csomag gesztenyemassza
kb. ¼ kg mélyhűtött magozott meggy
kb.1 dl tejszín
Szobahőmérsékleten felengedjük a gesztenyemasszát annyira, hogy még fagyos maradjon, de már mixerrel keverni lehessen. A tejszínhabot nem túl keményre habbá verjük és ezt hozzákeverjük az összeturmixolt gesztenyemasszához. Belekeverjük a mélyhűtött meggyet, és habverővel addig keverjük, míg megfelelő állagú nem lesz.
Energia: 1017 kcal
Fehérje: 18 g
Zsír: 35 g
Szénhidrát: 165,5 g
500-600Ft-ba kerül.
Jó étvágyat!
