A rendezvény első napján a programok már délután 5 órakor elkezdődtek: A Harruckern téren harci játékokat és középkori táncokat láthatott a közönség, a belvárosi katolikus templomban pedig a Flauto Dolce együttes adott műsort. A vár környékén már kora délután tábort vertek a katonák, akik 19.30-kor vonultak fel az I. Gyulai Végvári Napok ünnepélyes megnyitójára.
A várkertben dr. Csikány Tamás egyetemi tanár, hadtörténész, a rendezvény szakmai narrátora elevenítette fel a rendezvény történelmi hátterét, azt a mintegy másfél évszázadot, amikor törökök portyáztak a vidéken. A török hódoltság időszakában, a három részre szakadt Magyarország területeit végvárrendszer választotta el egymástól. A várak védelme elsősorban azokra a magyar emberekre maradt, akiket megfosztottak földjüktől, családjuktól – idézte fel.
– Kialakult egy katonáskodó réteg, akiket szabad hajdúknak, darabontoknak nevezünk. A magyarok mellett német zsoldosok, szerbek, horvátok is védték a gyulai várat, amely már régóta szálka volt a törökök szemében. A szultán 1566-ban elérkezettnek látta az időt, hogy megtámadja az országot, a három fő célpontja Eger, Gyula és Szigetvár volt – fejtette ki.
A gyulai várat mintegy 40 ezer fős török sereg ostromolta. A várvédők hiába várták a császári hadat, magukra maradtak. Több mint 60 napos ostrom után Kerecsényi László, a várparancsnok úgy döntött, átadja a várat. A törökök nem tartották be az egyességet, megtámadták a kivonuló csapatokat, Kerecsényit pedig fogságba ejtették. A vár 1695-ig volt török kézen – mondta el a hadtörténész.
A gyulai rendezvényt dr. Görgényi Ernő polgármester nyitotta meg, aki beszédében kifejtette, a végvári napok új kezdetét jelenti a rendezvénysorozat történetének, hiszen tanulva a tavalyi év kellemetlenségeiből, az idéntől az önkormányzat gazdasági társasága, a Gyulai Kulturális és Rendezvényszervező Nonprofit Kft. rendezi meg a programsorozatot július utolsó hétvégéjén. Mint mondta, a rendezvénnyel a valódi történelmet szeretnék hitelesen bemutatni, a fesztiválok sorában egy olyan gyulai különlegességgel szeretnének megjelenni, amelyért érdemes minden évben eljönni a városba.
A nyitóbeszédet követően a polgármester a vezéri buzogány átadásával Magyar Istvánt, a gyulai végvári napok főkapitányát, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának egyetemi tanársegédjét bízta meg a hagyományőrző csapatok parancsnokságával, majd kíséretében emlékszalagot helyezett el a seregek zászlóin. A ceremónia után látványos felvonulás következett, a vitézek a Kossuth térig, majd onnan a Harruckern tér és a Világóra érintésével, a Dózsa György utcán keresztül a várkertig meneteltek. Útközben azon sem lepődött meg senki, ha egy-egy járókelőt a janicsárok magukkal ragadtak. A fáklyás felvonulók este 9 órakor érkeztek vissza a várhoz, ahol a katonák puskalövéssel és nyílzáporral emlékeztek meg a gyulai hősökről.
