Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Csonka Barna Kézjegye

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • D. E. • HÍREK • 2012. július 15. 15:00
Csonka Barna Kézjegye
Több Erkelt szeretne az arany okleveles zongoratanár
Forrás: Gyula Televízió

Nagyobb elismertséget érdemelne Erkel, a magyar zenekarok nem játsszák eleget a műveit. A Gyula Tv Kézjegy című műsorának vendége az arany okleveles Csonka Barna volt.

Csonka Barna gyulai születésű, és itt is kezdett zenét tanulni. Élete nagy szerencséjének tartja, hogy gyermekkorában olyan zenepedagógussal hozta össze a sors, mint Sipos Éva tanárnő, aki útmutatásával meghatározta egész további életét. Kijelentette, hogy szinte mindent neki köszönhet. A Szegedi Zenekonzervatóriumban érettségizett, majd a Pécsi Zeneművészeti Főiskolán szerzett zongoratanári oklevelet. Abban, hogy tanulhatott, sokat segített az Erkel Ferencről elnevezett ösztöndíj, amelyet Gyula Város Tanácsa alapított a zeneszerző születésének 150. évfordulója alkalmából. Havi 600 Ft-ot kapott Gyulától, a főiskolától pedig havi 300 Ft-ot, ez az összeg abban az időben nagy pénz volt. 

A diploma után hazajött Gyulára, de mivel nem tudtak neki státusz biztosítani, így került Elekre. Eleken két évet tanított, aztán felvetették, hogy a volt ösztöndíjasokat be kell hozni Gyulára, így két év után visszakerült szülővárosába, ráadásul igazgatóhelyettesként a zeneiskolába. Három évig dolgozott ezen a helyen, közben nagyon sokat gyakorolt. Elmondása szerint kellett is ez a sok gyakorlás, hisz a zongoraművészeknek nincs segítőjük, nem olvashatnak kottából. Nekik fejből kell tudniuk minden művet, amit el szeretnének játszani.

Első önálló estje a Budapesti Fúvósötössel volt. Ezt a fellépést pedig sok másik követte. Az első komoly állásajánlatát is ez után az este után kapta. Akkoriban Kelet-Németországban a disszidálások miatt sok szakember hiányzott a színházakból és az operaházakból, így Rostockba mehetett volna, de nem vállalta el.

Végül tizenegy jelentkező közük kettőt vettek fel az Oldenburgi Állami Opera Balett Színházba, ott lett korrepetitor. Nagyon nehéz munka volt, de szeretett ott élni, szerette azt csinálni. Egy idő után családi okok miatt hazajött tanítani, de a Filharmóniától azért később is kapott koncertfelkéréseket. Adott önálló hangversenyt a Nemzeti Színház építése javára, Gyulán is több fellépése volt. Sok színvonalas fellépése volt az Éneklő Elek rendezvénysorozatban, ahol 17 évig volt zongorakísérő és korrepetitor.

Mikor Erkelről kérdezték, a következőt válaszolta: – Erkel zseni volt, nem csak mint zeneszerző, de mint muzsikus és szervező is. Megérdemelte volna, hogy nemzetközileg is nagyobb legyen ismertsége, úgy érzem, most sem igyekszünk őt a nagyvilágban kellőképpen propagálni. Amikor nagy zenekaraink külföldön lépnek fel, vihetnének egy-egy Erkel-számot is, mint pl. a Hunyadi László nyitányát vagy a Bánk bán Tisza-parti jelenetéből egy részletet.

Kedvencei közé tartozik még Beethoven, aki a legközelebb áll szívéhez. Ő volt a diplomakoncertjének anyaga is, a C-moll zongoraverseny zenekarral. Koncertjein, ha csak egy mód van rá és belefér, legalább egy Beethoven- tételt játszik. Rajta kívül pedig a bécsi klasszikusokat és a romantikusokat szereti, például Chopin noktürnjeit. 

Összes cikk - lent (max 996px)
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)