Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre) képviselő interpellációjában azt a kérdést fogalmazta meg, hogy Gyula városa mikor állít méltó emléket a holokauszt 406 gyulai áldozatának. Emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy 5 éve hunyt el az utolsó ismert gyulai, aki zsidó nemzetiségű emberként megjárta és megélte az auschwitzi haláltábor borzalmait. Elmondta, hogy a XIX. századi Gyula gazdasági és kulturális életében jelentős szerepet töltöttek be a helyi izraelita hitközösség tagjai, az ő munkájuk szervesen kapcsolódik városunk helytörténetéhez. Javasolta, hogy az áldozatok nevei kerüljenek fel a Göndöcs-kertben lévő XX. Századi hősök és áldozatok emlékművének táblájára.
Dr. Görgényi Ernő (Fidesz) polgármester egyetértett a felszólalóval, megerősítve azt, hogy Gyula Város Önkormányzata régóta görgeti maga előtt ezt a kegyeleti kötelezettséget. Ez a testület végre eleget tehet ennek a kötelezettségének – hangsúlyozta a városvezető. Javasolta, hogy a kulturális bizottság vezetésével kezdődjön el egy közös munka, amibe vonjanak be történészeket és a zsidó szervezetek képviselőit. Dr. Gulyás Imre osztályvezető foglalta össze a tervezett emlékhely felállításának az elmúlt, több mint 10 éves történetét. Többek között elmondta, hogy az emlékmű helyszíneként a Kossuth tér és a Harruckern tér is felmerült, az elkészült terveket nem fogadta el az akkori képviselő-testület.
Dr. Ökrös István (Fidesz) képviselő a csatornák és a csapadékvíz-átereszek gondozatlanságát kifogásolta interpellációjában. Azt tapasztalta, hogy az elmúlt hetek kisebb esőzései is megmutatták a csapadékelvezető-rendszerek gyöngeségeit. Véleménye szerint sok esetben egy kapavágás vagy egy ásónyom is segítene azon, hogy a víz egyes területeken lefolyjon. Javasolta, hogy a közüzemi kft.-n belül alakuljon egy olyan brigád, amely a várost járva megoldja ezeket a problémákat. A képviselő által felvetett másik téma is a Gyulai Közüzemi Kft.-t érintette. Az egyik Cinka Panna utcai lakos arról panaszkodott neki, hogy a háza előtt levágott füvet pénzért vették át a komposzttelepen. Dr. Ökrös István szerint az említett utca nagyon széles, így inkább köszönet járna azért, hogy a lakosok levágják a házuk előtt a füvet. A városi szelektív hulladékgyűjtő szigetek fontosságára is felhívta a képviselő a figyelmet, ugyanakkor nemtetszésének adott hangot azzal kapcsolatban, egyesek arra vetemednek, hogy műanyag palackok közé állati tetemeteket raknak be.
Dr. Görgényi Ernő nem első alkalommal hívta fel a figyelmet arra, hogy a lakossági feladatok közé tartozik a házunk előtti területen a fűnyírás és az árkok rendbetétele. Gyula városában 240 kilométer a hossza a csapadékelvezető rendszernek. Az önkormányzatnak se embere, se pénze nincs arra, hogy minden lakóház előtt karbantartsa az árkokat. Daróczi László, a Gyulai Közüzemi Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a cégen belül létezik a képviselő által kifogásolt árokbrigád. Idén 1 millió forint áll rendelkezésre a csapadékelevező-rendszerek karbantartására, ami csak a belterületen 100 kilométer. A helyi közterületi és a minisztériumi rendelet is egyértelműen kimondja, hogy a csapadékelvezető-rendszerek karbantartása elsősorban a lakosok feladata. A nagyárkok rendbetételét azonban ez a brigád végzi el. A Cinka Panna utcai fűüggyel kapcsolatosan azt mondta, valami félreértés lehet a dologban, hiszen 1 köbméterig bárki ingyen kiviheti a levágott füvet a telepre, amit ott díjmentesen átvesznek.
Leel-Őssy Gábor (Körösök Völgye Egyesületet) képviselő a testület egyik korábbi döntését kifogásolta interpellációjában. Két házi gondozással foglalkozó cég képviselője kereste meg azzal a kéréssel, hogy a testület tárgyalja újra a korábban ebben a témában hozott határozatát, amiben nem adott hozzájárulási nyilatkozatott a testületi ülésen nem nevesített két cégnek a működéshez. A képviselő azt kérte, rendkívüli ülésen tárgyalja újra a testület ezt a kérdést. A képviselők többsége nem támogatta Leel-Őssy Gábor javaslatát.
Balogh Lajos (Fidesz) képviselőt – elmondása szerint – több gyulai lakos kereste fel azzal a problémával, hogy az elhagyatott szomszédos ház kertjében elburjánzott a gaz, a szél átfújja a gondozott kertekbe a gyomnövényeket. Azt kérdezte meg, hogy az önkormányzat mivel tudja megrendszabályozni a renitens háztulajdonosokat.
Dr. Görgényi Ernő válaszában elmondta, az önkormányzat ezekben az esetekben felszólítást küld az ingatlan tulajdonosának. Évente mintegy száz esetben él az önkormányzat ezzel az eszközzel. Az írásos felszólítás után a gazdák nagytöbbsége eleget tesz a felszólításban foglaltaknak. Évente négy-öt esetben fordul elő kényszerkaszálás elrendelése, aminek költségét a ház tulajdonosának kell megfizetni. Ingatlanon belül, például a szomszéd elhanyagolt kertjében csak akkor rendelhet el az önkormányzat kényszerkaszálást, ha a területen allergizáló nyomnövény is van. Az elmúlt években ingatlan kerítésén belül egy esetben került sor Gyulán kényszerkaszálásra.
Az interpellációkat a tájékoztatók követték. Elhangzott, hogy nem nyert az Erkel gimnázium naperőmű-pályázata, az önkormányzat beadta az Almássy-kastély hasznosítását célzó pályázatát, illetve nyert a 2,4 milliárd forint összegű Gyulai Várfürdő fejlesztése című pályázat. Az önkormányzat pénzügyi helyzetével kapcsolatosan dr. Görgényi Ernő elmondta, az önkormányzat működési hitelállománya 12 millió forinttal csökkent az elmúlt időszakban.
Az idei szúnyoggyérítési munkálatokról is tájékoztatást kaptak a jelenlévők. Az önkormányzat egy korábbi döntése értelmében kilépett a Körös-völgyi Települések Regionális szervezetéből, ami azt jelentette, hogy önállóan kell elvégeznie a csípőszúnyog elleni védekezéseket Gyula város közigazgatási területén. A tájékoztatóból kiderült, hogy idén az AGRO-AERO 2000 Kft. nyerte el ezt a munkát. A szerződés szerint a 2012. évben maximum bruttó 10 millió forint keretösszegben végezhetőek irtási munkálatok Gyulán. Úgynevezett légi biológiai kezelés és földi biológiai kezelés minimum 2 alkalommal, légi kémiai kezelés és földi kémiai kezelés minimum 2 alkalommal és szükség esetén még 2 alkalommal. Az első biológiai lárvairtás a szakértő javaslatára május 7-én történt meg városunkban.
A fő napirendek között elsőként a Gyula város közrendjéről és közbiztonságáról 2011. évben című beszámolót tárgyalta meg a képviselő-testület. Az ülésen jelenlévő dr. Tábi Tibor rendőr alezredes, a Gyulai Rendőrkapitányság vezetője nagyon sok kérdést kapott a képviselőktől, akik megköszönték a kapitányságvezetőnek és kollégáinak a munkáját, hiszen a bűnesetek számát tekintve Gyula még mindig kedvező helyzetben van az ország egyéb településeihez mérten. Párducz László (Fidesz) és Torma Béla (Fidesz) eredményesebb rendőri intézkedést vár a nagyszámú kerékpárlopások ismeretében. Dr. Ökrös István a szabálytalanul közlekedő kerékpárosokra hívta fel a figyelmet. Torma Béla hiányolta a körzeti megbízott rendőri jelenlétet Törökzugban. Szalai György (Gyulai Városbarátok Köre) az emelkedő kábítószer-fogyasztást tartotta aggasztónak. Kónya István (Fidesz) azt javasolta, ne csak a frekventált helyeken helyezzen el térfigyelő kamerát az önkormányzat, hanem például játszótereken, ahol jellemzőek az éjszakai rongálások. A Gyulán egyre nagyobb számban megjelenő guberálók szemetelésére is felhívta a képviselő a rendőrség figyelmét. Kónya István javaslatot tett arra, hogy a megyében egyedülálló Béke Sugárúti Óvoda közlekedési parkjának a felújítására, ami két év múlva lesz 40 éves, közösen keressen pályázati forrást az önkormányzat és a rendőrség.
Dr. Görgényi Ernő elmondta, a lakossági fórumokon komoly panaszáradat hangzik el a belváros rendjével kapcsolatosan. A garázdaságok jellemzően az Élővíz-csatorna Dózsa György utcai szakaszán történnek, ahol a közelmúltban berúgták az egyik lakóház kapuját. Irritálja a lakosságot, hogy más településekről vezényelnek járőröket Gyulára, s bizonyos utcákban végig büntetik az autókat, pedig ezeken a helyeken fizikailag nincs tér arra, hogy teljesen szabályosan parkoljanak a lakók. A gyulai rendőrök pontosan ismerik ezeket az utcákat, ezért korábban ilyen problémák nem voltak. Tényleg szükség van erre, vagy csak pénzbehajtás mindez, ahogy a lakosok mondják – fejtette ki dr. Görgényi Ernő, aki szintén elismerte a gyulai rendőrök munkáját, mint fogalmazott a gyulaiak biztonságérzete sokkal magasabb fokú, mint más térségekben lakóké.
Dr. Tábi Tibor többek között kiemelte a térfigyelő kamerarendszer visszatartó hatását, példaként említette a Bodoki utcát, ahol teljesen megszűntek a rongálások. A kamerák nem csak a megelőzésben, hanem a felderítésben is segítik a gyulai rendőrök munkáját. Kiemelte az időskorúak sérelmére elkövetett bűncselekményeket. Több fórumon felhívták az idős emberek figyelmét ezekre az esetekre, illetve tanácsokkal látták el őket. Gyulán az elmúlt évben csökkent a sérüléssel járó közlekedési balesetek száma, ittasan is kevesebben ültek a volánhoz. A kapitányságvezető végezetül arra kérte a jelenlévőket és a lakosságot, hogy észrevételeikkel segítség a rendőrség munkáját.
Az ülésen elfogadták a Gyulakonyha Nonprofit Kft., a Gyulasport Nonprofit Kft., a Gyulai Hírlap Nonprofit Kft. és a Gyulai Mezőgazdasági-Városfejlesztési Kft. 2011. évi gazdasági beszámolóit, illetve az előterjesztésben szereplő 2012. évi üzleti terveket. A testület arról is döntött, hogy aktualizálni kell az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok prémium- és jutalomkifizetésének a szabályozását. A testület újabb 5 évre bízta meg a Gyulai Hírlap Nonprofit Kft. ügyvezetői feladatainak ellátásával Mocsár-Pörjés Józsefet. A kft. felügyelő bizottságának tagjait is újraválasztották dr. Elek Tibor, dr. Erdész Ádám és Petróczki Zoltánné személyében.
A testület elfogadta a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. közhasznú eredménykimutatását. A képviselők megtárgyalták és értékelték az elmúlt évben városunkban elvégzett gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokat.
Beszámoló hangzott el a Gyulai Várszínház tevékenységéről, amely szakmai ellenőrzést és gazdálkodási belső ellenőrzést is tartalmazott. Dr. Görgényi Ernő kiemelten beszélt a Várszínházról. Elmondta, hogy a beutazást szervezők körében a legnépszerűbb gyulai program a Shakespeare Fesztivál. Mindezt azért hangsúlyozta ki, mert Gyulán nem egyértelmű a fesztivál megítélése. Pedig tudomásul kell vennünk, hogy mind kulturális, mind pedig turisztikai szempontból városunk legszínvonalasabb produkciója ez a fesztivál, amiről az országos és nemzetközi sajtó is kiemelten ír.
Durkó Károly elismerésre méltónak tartotta, hogy a Gyulai Várszínház működési költségeinek 80%-át pályázati forrásból teremti elő. Felvetette annak a modern színházi fény- és hangtechnikának a hiányát, aminek beszerzése már évek óta csúszik.
A képviselő-testület korábbi döntésének megfelelően elfogadta azt a feladatellátási szerződést, amelyet a Gyulai Mezőgazdasági-Városfejlesztési Kft.-vel kell aláírnia az önkormányzatnak. A képviselők határoztak az önkormányzat megtakarításainak további banki lekötéséről.
A jelenlévők határozott döntést hoztak a gyulai közoktatási intézmények fenntartói jogát illetően. A Hit Gyülekezete Egyház az alábbi kérelemmel fordult a gyulai önkormányzathoz: „Tisztelt Polgármester Úr! Egyházunk, a Hit Gyülekezete nevében tisztelettel felajánlom Gyula Város önkormányzata számára, hogy amennyiben Gyula Város Önkormányzatának alapfokú Oktatási Művészetoktatási, Sportiskolai és Pedagógiai Szakszolgálati Intézménye, (5700 Gyula Ady Endre u. 19.) fenntartói jogát egyház számára át kívánja adni, egyházunk megfelelő társadalmi támogatás esetén kész lenne az intézmény átvételére. Egyházunk és az Önkormányzat közötti, a kölcsönös előnyök alapján álló egyeztetésre és megegyezésre ezúton kérem Önt és a Tisztelt Képviselő-testületet. Szándéknyilatkozatunk mellékleteként csatolom azt a dokumentumot, amely egyházunk oktatási intézményfenntartó tevékenysége mellett bemutatja, hogy egy esetleges fenntartói jog átvétel esetén milyen elveket követünk az önkormányzatoktól átvett közoktatási intézményekben. Felkérem, hogy képviselő-testületük tűzze napirendre szándéknyilatkozatunkat, és kezdjenek egyeztetést egyházunkkal.” A május 3-án kelt levélre a testület az alábbi határozat elfogadásával válaszolt: „Gyula Város Önkormányzatának Képviselő-testülete egyetlen közoktatási intézményének a fenntartói jogát sem kívánja átadni a Hit Gyülekezete egyház számára, ilyen célú tárgyalásokban más arra jogosult szervezettel (egyház, civil szervezet, nemzetiségi önkormányzat) – mindaddig, amíg ezen intézmények fenntartói jogával rendelkezik – nem vesz részt.”
A testület az ülés végén még döntött két új fűnyírótraktor megvásárlásáról, illetve egy pályázat benyújtásáról, amelynek segítségével a természettudományos oktatást fejlesztené az Erkel Ferenc Gimnáziumban egy labor felállításával. A mai testületi ülés 13 óra tájban zárt üléssel ért véget.
