Két és fél évezreddel ezelőtt Indiában egy 29 éves fiatal herceg, aki mindaddig csak jólétet, kényelmet, örömöket ismert, palotája falait elhagyva életében először találkozott az öregséggel, a betegséggel és a halállal, vagyis a szenvedéssel, mely minden emberi lény tapasztalata és elkerülhetetlen sorsa. E „találkozás” az ifjú számára oly meghatározó élményt jelentett, hogy otthonát, családját, egész eddigi életét hátrahagyva indult megkeresni a tanítást, mellyel győzedelmeskedhet a múlandóság és a fájdalom fölött. Hatévnyi fáradhatatlan kutatás, mély meditáció után tudatának valódi természete kitárult előtte: megvilágosodott. Az elkövetkező közel fél évszázad alatt Buddha tanítványok ezreinek adta át tudását, hogy elérjék a nem múló boldogság, a megvilágosodás állapotát. A Buddha szó jelentése önmagában hordozza tanítása lényegét: felébredett, megvilágosodott, azaz olyan lény, aki megszabadult az anyagi világ kötöttségeitől, és megvalósította a tökéletes tudatosság állapotát. Erre törekednek a Gyémánt Út Buddhista Közösség kicsiny gyulai csoportjának tagjai is, akik hétről hétre a meditációs központban találkoznak, hogy a közös meditációval, beszélgetéssel is kibontakoztassák a test, a beszéd és a tudat bennük rejlő lehetőségeit.
A Gyémánt Út
Buddha mindenki számára elérhető, az életben kiválóan alkalmazható magyarázatokat adott arról, hogy mi a végső valóság, és mi az, ami feltételekhez kötött. A buddhizmus nem ismer dogmákat, sőt bátorít, tegyünk fel kérdéseket. A megértett információ pedig a megfelelő meditációkon keresztül saját tapasztalattá válik. Buddha három különböző típusú embernek adott tanácsokat. Akik el akarták kerülni a szenvedést, azok az ok-okozat törvényéről kaptak tanítást. Akik inkább másokért akartak többet tenni, azoknak az együttérzésről és a bölcsességről beszélt. Azokkal pedig, akiknek erős bizalmuk volt a saját és mások buddha-természetében, a tudat közvetlen tapasztalatának látásmódját osztotta meg, amit Nagy Pecsétnek hívnak. E harmadik szintet nevezik Gyémánt Útnak. A Gyémánt Úton megtanuljuk a minket körülvevő világot gazdag és önfelszabadító módon szemlélni. A meditációs gyakorlatok mély belső gazdagságot fejlesztenek ki, természetességhez, megingathatatlansághoz vezetnek, s végül kibontakoztatják a tudat megvilágosodott erejét, vallják a Gyémánt Út követői.
A gyulai közösség
A Gyémánt Út Buddhista Közösség bejegyzett egyház, olyan demokratikus szervezet, melyet alapvetően helyi, városi kis csoportok alkotnak. Az országban körülbelül 25, míg világszerte közel 600 közösség létezik – beszélt a Gyulai Hírlapnak a buddhizmusról és a gyulai csoportról Temesvári Andor, aki feleségével hat éve hozta létre és vezeti azóta is városunkban a közösséget.
- A nyugati világba Láma Ole Nydahl hozta el azokat a módszereket, melyeket régen a tibeti buddhista iskolákban gyakoroltak. Láma Ole Nydahl az első nyugati tanítványa Karmapának, aki a tibeti buddhizmus első tudatosan újraszületett tanítója. A karma kagyü vonal a tibeti Gyémánt Út buddhizmus legjelentősebb iskoláinak egyike, amely a hangsúlyt a meditációra és a tudat közvetlen megtapasztalására helyezi. A karma kagyü vonal legjelentősebb tanítói az egymást követő Karmapa-inkarnációk. A buddhizmus mindig oda megy, ahol befogadóképes közösség van, olyanok, akik tudnak kérdéseket feltenni, kritikusan gondolkodnak és felelősséggel vannak az életük iránt. Nálunk is azokhoz szól a buddhizmus, akik a felelősséget nem akarják a társadalomra, a politikára, a szüleikre vagy másokra hárítani, hanem képesek úgy gondolkodni, hogy az életüket maguk alakítják. Erről szól a buddhizmus, hogy felelősséget vállalok a tetteimért, és ezáltal tudatosan képes vagyok alakítani a jövőmet. Természetesen a buddhizmus ennél jóval tovább is megy, hiszen azt mondja, sokkal többek vagyunk annál, mint amit hétköznapi életünkben tapasztalunk. Nem csupán a testünk vagyunk, ami megöregszik, majd meghal, hanem időtlen éberség, tudatosság is, melyről a buddhista gyakorlás hoz bizonyosságot. Ha az ember gyakorolja, akkor a problémáit egy idő után maga mögött tudja hagyni, és egyre több szabadságot, belső gazdagságot, örömöt képes tapasztalni. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy az eredmény, amit el tudunk érni, tartós lesz, hiszen itt az időtlen természetünk felismeréséről van szó, nem egy olyan dologról, amit kívülről aggatunk magunkra, mert az le is hullana.
- Nyitott, baráti közösség vagyunk, és bár maga a gyakorlás, a meditálás egyéni dolog, időnként találkoznunk, mert egymás tapasztalataiból, inspirációjából tudunk tanulni – folytatta Temesvári Andor. Azért vannak regionális és országos találkozók is. A buddhizmus nagyon gyakorlatias, a józanészre és nem a hitre építő kritikus gondolkodás. Ezért is nevezik a keleti vallásokat, a hinduizmust, a buddhizmust tapasztalatvallásoknak. Mert ha csinálunk valamilyen gyakorlatot, akkor annak eredménye lesz, és a képességek fokról fokra bontakoznak ki bennünk, és ez tapasztalható. Ebben az értelemben a buddhizmus inkább egy gyakorlat és nem egy vallás.
A tanító
- A buddhizmus maximálisan logikus, vagyis semmit sem kell elhinni, csak azért, mert valaki mondja. Mindent ki lehet próbálni, mindent lehet tanulmányozni, és természetesen kételkedni – mondta el lapunknak Dénes András buddhista tanító, aki a Gyulán megrendezett regionális buddhista találkozó meghívott vendégeként nyilvános előadást is tartott.
– A buddhizmusban nem azt kell nézni, hogy honnan jött, milyen messziről, vagy éppen milyen egzotikus, hanem azt, hogy mit tanít. Az eszenciát kell belőle kiszűrni. Azt, amikor megpróbálja az embernek megmutatni, hogy azok a belső értékek, az a gazdagság, az a félelemnélküliség, az a rendíthetetlen, időhöz nem kötődő gyönyör, amivel minden egyes élőlény rendelkezik a tudatában, hogyan hozzáférhető.
- Mi, a Gyémánt Út Buddhista Közösség a karma kagyü vonal gyakorlói vagyunk. Karmapa, a vonaltartó lámánk egészen Buddha halálától kezdve képes volt minden tanítás nélkül a megvilágosodást megtapasztalni, ami minden buddhistának a célja. Ő volt, aki elkezdte tanítani a buddhizmust és töretlen láncolatban el tudja juttatni hozzánk Buddha áldását és a gyakorlatokat. Láma Ole Nydahl pedig 30 évvel ezelőtt elvállalta Karmapa kérésére, hogy a buddhizmust elhozza a nyugati társadalomba, hogy az itteni emberek számára is teljesen hozzáférhető legyen. Neki köszönhetjük a világ majdnem minden országában létrejött centrumokat. Láma Ole utazó tanító, s maga választja ki tanítványai közül, hogy ki képviselheti kifelé, a társadalom felé a buddhizmust. Ő választott ki engem is a tanítás feladatára. Mi nem akarunk téríteni, de szeretnénk, hogy minél több emberhez jusson el a buddhizmus, hogy akit érdekel, az elérhesse.
- A mindennapokban úgy élek, mint akárki más, azzal a különbséggel, hogy igyekszem elsajátítani azt a látásmódot, hogy minden, amit teszek, az nem elsősorban rólam szól. Még a munkámban sem. Egy buddhista szeretné minél hamarabb elérni a megvilágosodást, de nemcsak önmaga, hanem minden lény javára. Ha pedig valaki eléri a belső gazdagságot, akkor semmi más nem lesz fontos a számára, csakhogy megmutassa annak nagyszerűségét másoknak is – zárta gondolatait a buddhista tanító.
