A Gyulai Hírlap előző számában a város 2012. évi költségvetésének bevételi számait tekintettük át. Megállapítottuk, hogy különböző jogcímeken 6,3 milliárd forint bevétel áll az önkormányzat rendelkezésére. Önmagában nézve ez hatalmas szám, ám mindez akkor mond valamit, ha hozzávesszük a tervezett kiadásokat is.
Elővéve az elfogadott 2012. évi költségvetést, azt láthatjuk, hogy a képviselő-testület 6,9 milliárd forint főösszeggel fogadta el a kiadási oldalt. A bevételek és kiadások különbsége így közel 600 millió Ft. A hiány fedezetére sem állami pénz, sem saját bevétel nem áll rendelkezésre. Az előző évek „hagyományait” folytatva ezért szükséges 2012-ben is további hitelfelvétellel számolni. A 600 milliós (egészen pontosan 546 millió forint) hitel két tételből áll össze, a 338 millió forint működési célú hitelből és a 208 millió forint fejlesztési hitelből.
A képviselő-testület február 9-i ülésén dr. Görgényi Ernő polgármester ezzel kapcsolatosan jegyezte meg, hogy a legfontosabb célkitűzés 2012-re is a működési hitelállomány további csökkentése. Ez azonban önmagában nem értelmezhető. Ahhoz, hogy a hitel csökkenjen, vagy a bevételeket kell növelni, vagy a kiadásokat szükséges csökkenteni, illetve a két lehetőség kombinációját kell megvalósítani. A bevételek alakulása után tehát most tekintsük át az önkormányzat tervezett költségeinek az alakulását.
Mielőtt a számszaki részt vennénk górcső alá, néhány fogalmat kell tisztáznunk. Már eddig is többször érintettük azt a kérdést, hogy az önkormányzatok közfeladatokat látnak el. Ezek jelentős része a kötelezően ellátandó feladat, de legalább ilyen súlyú egy-egy település életében az önként vállalt feladat. Az önkormányzatok a feladatok ellátását az állami költségvetésből kapott normatívákból finanszírozzák, ezt a keretet egészíti ki a saját bevételük, és ha ez sem elegendő, akkor jön a hitel.
Határozzuk meg, hogy mit is értünk a közszolgáltatás fogalma alatt. „A közszolgáltatás olyan, mindenki számára azonos feltételekkel nyújtott közösségi szolgáltatás, amely megszervezéséért az állam és/vagy önkormányzat felelős, s a szolgáltatás legalább egy részét a költségvetés finanszírozza.” A közszolgáltatásokat csoportosíthatjuk aszerint, hogy azok humán vagy műszaki-infrastrukturális jellegűek.” (Pallai, 2009.) A humán közszolgáltatások közé tartoznak az oktatási, egészségügyi és szociális, valamint kulturális szolgáltatások. A közszolgáltatások felsorolására nem vállalkozunk, már csak azért sem, mert ha Gyula Város Önkormányzata által ellátott valamennyi közfeladatot fel szeretnénk sorolni, akkor valószínűleg megtelne az újság.
Felsorolásszerűen néhány közfeladat: 1. oktatási szolgáltatások, közoktatás: óvodai nevelés, általános iskolai oktatás, kisebbségi óvoda, iskola fenntartása, középiskolai oktatás, speciális oktatás (pl. logopédia, fogyatékkal élők oktatása), kollégium, felnőttoktatás, alapfokú művészeti oktatás, nevelési tanácsadás stb; 2. egészségügyi és szociális szolgáltatások, egészségügyi ellátások (alapellátás): háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi ellátás, ügyeleti ellátás, védőnői szolgálat, iskolaorvosi szolgáltatás stb; 3. szociális ellátások, pénzbeli ellátások: időskorúak járadéka, tartósan nem foglalkoztatottak rendszeres szociális segélye, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, átmeneti segély, temetési segély, adósságkezelési támogatás; természetbeni ellátások: közgyógyellátás, temetési segély, lakásfenntartási támogatás, köztemetés, átmeneti segély, egyéb szükséglet kielégítése; személyes gondoskodást nyújtó ellátások: alapellátás: szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgálat; szakosított ellátási formák: ápolást, gondozást nyújtó intézmények, rehabilitációs intézmények, átmeneti elhelyezést biztosító intézmények; 4. kulturális szolgáltatások: nyilvános könyvtári ellátás, muzeális szolgáltatások; 5. közüzemi szolgáltatások: közlekedés, ivóvíz- és szennyvízkezelés, kommunális szolgáltatások: közterületek tisztántartása, hulladékgyűjtés és -kezelés.
A kiragadott példák is mutatják, hogy meglehetősen összetett, nagy felkészültséget, ezzel együtt jelentős költséget igénylő feladatokról van szó. Az önkormányzati költségeket több szempont alapján csoportosíthatjuk. Az egyik ilyen csoportosítás a jogcím szerinti bontás. Attól függően, hogy kire-mire költi az önkormányzat a működési célra rendelkezésére álló pénzt: Működési költségek megoszlása 2009–2012. években – 1. számú táblázat. Kördiagram segítségével szemléltetve a 2012. év működési költség összetételét – 2. számú táblázat.
Látható tehát, hogy a személyi jellegű kiadások (bér+közterhek) az összes költség közel 50 %-át alkotják (48%). Ez a látszólag magas arány az elmúlt évek legalacsonyabb részaránya. 2010-ig 50 % felett volt a személyi jellegű kiadások részaránya. A 2011-ben meghozott költségracionalizálást célzó intézkedések hatására sikerült 50 % alá kerülni. Sajnálatos tény, hogy a dologi költségek, ezzel együtt a dologi költséghányad évről évre csökken, jóllehet az infláció hatása a legtöbb beszerzésnél és szolgáltatás igénybevételénél érvényesül.
A működési hitel visszafizetése is egyre nagyobb részarányt képvisel a város költségvetésében. Ennek csökkentésére akkor lesz esély, ha további intézkedésekkel sikerül csökkenteni a működési költségeket.
A költségösszetétel bemutatásával csak részben válaszoltuk meg, hogy mire költ az önkormányzat. Az eddig leírtak a költségek költségnemenkénti csoportosítását tartalmazták. Amint említettük, egyéb szempontok szerint is csoportosíthatjuk a költségeket. Korábban a közfeladatok néhány példával alátámasztott felsorolásához kanyarodjunk vissza. A bemutathatóság érdekében kategorizáljuk a költségeket. Ennek alapján a következő főbb csoportokba rendezhetjük azokat: 1. Önkormányzati és egyéb igazgatási feladatok; 2. Kulturális tevékenység; 3. Oktatási tevékenység; 4. Sport és ifjúsági feladatok; 5. Szociális, egészségügyi feladatok; 6. Turizmus, nemzetközi kapcsolatok; 7. Városüzemeltetés; 8. Egyéb feladatok.
A költségcsoportok az adott tevékenység ellátását végző apparátusok bér- és egyéb költségeit, valamint az egy-egy terület fejlesztési ráfordításait tartalmazzák. A torzítások kiszűrése érdekében az egyéb feladatok ráfordításait csökkentettük a kötvénykibocsátásból származó, kamatozási célból lekötött pénzösszeggel. A feladatokra ráfordított pénzeszközök alakulását mutatja a következő diagram – 3. számú táblázat.
A grafikon adataiból jól látható, hogy az önkormányzat a legnagyobb összeget a városüzemeltetésre fordítja. Erről a Gyulai Hírlap következő számában részletesen írunk. Ha a kiadásokat rangsoroljuk, második helyre kerül az oktatási kiadások köre. Itt az óvodáktól a középiskolákig valamennyi oktatást-nevelést végző intézmény ráfordításai szerepelnek. Az oktatás színvonalának megőrzését kiemelt célként értékeli a városvezetés, ennek megfelelően a képviselő-testület a központi normatívákat saját forrásokkal kiegészítve igyekszik a pénzügyi feltételeket biztosítani ezen a területen. Az igazgatási kiadások szintén sokrétű költséget takarnak. A Polgármesteri Hivatal teljes költsége jelenik itt meg, amely a hivatal által nyújtott szolgáltatásokat, tevékenységeket tartalmazza. Igen jelentős tétel a közfoglalkoztatás. Erre a célra 2012-ben 327 569 ezer Ft áll rendelkezésre. Az „egyéb” kategória legnagyobb tétele a hitelfelvétel. Ez, amint már több alkalommal említettük, évről évre növekvő nagyságrendet képviselt. 2011-ben kezdődött meg a hitelállomány leépítése, a költségracionalizálási intézkedések legfőbb célja a hitelállomány csökkentése volt. Itt számoljuk el a hitelek kamatait, egyéb költségeit is, a tartalékokat, valamint az áfabefizetések összegét is. A szociális kiadások alakulását az önkormányzaton kívül álló pénzügyi-gazdasági helyzet határozza meg. Sajnálatos módon az elszegényedést a kormány az elmúlt majdnem két évben nem tudta megállítani, a munkanélküliség és az egyéb nehéz szociális helyzetből adódó problémák ellentételezését az önkormányzat növekvő kiadásokkal igyekszik ellensúlyozni.
Gyula kulturális értékei ismertek. A város vezetői vallják, hogy a város egyéni kulturális arcának köszönheti, hogy jól megkülönböztethető más hasonló lélekszámú településektől. A helyiek büszkék a kulturális értékekre, az idelátogató turistákat vonzzák ezek. Gyula városa ennek megfelelően lényegesen nagyobb összeget költ a kulturális értékek megőrzésére, mint más település. Ugyanez vonatkozik a turisztikai ráfordításokra is. Itt a grafikon és táblázat adatait vizsgálva jelentős csökkenést láthatunk, ám a látszat, mint oly sokszor, most is csalóka. A város egyszemélyes gazdasági társasága, a Turisztikai Nonprofit Kft. eredményes pályázatot nyújtott be a Turisztikai Desztináció Menedzsment kialakítására. A pályázatnak köszönhetően az elkövetkező két évben közel 100 millió Ft-tal több juthat a gyulai turizmusra, azon belül is a turisztikai marketingre. Ez az összeg azonban nem itt, hanem a kft.-nél jelentkezik majd.
A Gyulai Hírlap következő számában a városüzemeltetési kiadásokat mutatjuk be.
