Hamisítatlan tél van. A hideg évszak minden szépségével és kellemetlenségével együtt köszöntött be január végén. Van, aki élvezi a vastag, fehér hótakarót, és van, aki arról álmodozik, hogy hamarosan ismét zöld lesz minden, jó idő és mérséklődő fűtési számlák váltják a zord időszakot. Kevesebben gondolnak arra, hogy ha tél van, akkor a képviselő-testület költségvetést tárgyal. Pedig ez is a télhez tartozik minden évben, és biztosabb esemény, mint a hideg vagy az éppen enyhe időjárás. Gyula Város Képviselő-testülete február 9-i rendkívüli ülésén fogadta el a város 2012. évi büdzséjét.
Kijelenthetjük tehát, hogy van költségvetésünk. Nem érjük be azonban az előbb említett puszta ténnyel, és bár nem szeretnénk telhetetlennek sem tűnni, de azért tudni szeretnénk azt is, hogy mit tartalmaz, mire számíthatnak ebben az évben a város lakói. Erre a kérdésre igyekszünk választ keresni az elfogadott költségvetésben, illetve nem titkolt célunk az is, hogy sorozatunkban mindenki számára érthető módon mutassuk be a város költségvetését, azt, hogy pontosan mire és mennyit költ az önkormányzat.
Az elmúlt években sokszor hallhattuk, illetve olvashattuk, hogy nehéz helyzetben van városunk, volt, amikor csődközeli helyzetről szóltak a hírek, aztán ennek cáfolatát hallhattuk, olvashattuk. Azért jelentős ez a kérdés, mert a 2012-es év költségvetését az előző évről, évekről továbbgörgetett hiány és hitelállomány terheli. Nem mindegy ezért, hogy mennyire tudott tiszta lappal indulni az új képviselő-testület, milyen örökséggel kellett számolni a költségvetés összeállítása során a városvezetésnek.
Leszögezhetjük, hogy a mostani városvezetés nehéz helyzetet örökölt az előző vezetéstől. 2010-ben a választásokat követően 418 000 000 Ft volt a működési hitel összege. Ehhez társult még a 2008. évi kötvénykibocsátás törlesztőrészlete és kamatfizetési kötelezettsége, amely a svájci frank árfolyam- emelkedése miatt egyre jelentősebb terhet rótt városunkra. A 2010. év végén az egy gyulai lakosra jutó adósság összege 30 517 Ft volt.
A HVG-ben korábban megjelent egy cikk, amelyben a leginkább eladósodott önkormányzatok egy lakosra eső adósságállományát ábrázolták. Ebbe az adatsorba elhelyezve Gyula város egy lakosra jutó adósságállományát az alábbi grafikonon látjuk.
Látható tehát, hogy eladósodottságunk bár jelentős terhet ró a költségvetésünkre, a grafikonon szereplő többi önkormányzathoz viszonyítva kezelhető nagyságrendet mutat. Természetesen az is igaz, hogy mindenkinek a saját problémája a legnagyobb, így minket is az foglalkoztat, hogy hogyan tudunk enyhíteni a ránk nehezedő pénzügyi nyomáson, az kevésbé izgalmas kérdés, hogy az országos csúcstartó Harkány vajon mit kezd saját hitelével?
Az adósságállomány nagyságrendje mellett a másik meghatározó kérdés, hogy milyen beruházások miatt adósodott el Gyula Város Önkormányzata? Az erre a kérdésre adott válasz egyben arra is választ ad, hogy a befektetések megtérülő beruházásokat finanszíroztak-e, vagy jelentősebb ráfordítással fenntartható, de nem termelő beruházásokat. Természetesen annak tudatában vizsgáljuk ezt a kérdést, hogy az önkormányzatok közfeladatot látnak el, azaz olyan tevékenységekre áldoznak pénzt, amelyet vállalkozó, illetve vállalkozások a beruházás alacsony megtérülési képessége miatt nem vállalnak be. Ettől függetlenül, különösen a kötvénykibocsátásból származó pénzeszközök felhasználásánál, fontos szempont ez, hiszen a kötvényt kamatostól együtt vissza kell a városnak fizetnie.
Átnézve az elmúlt évek beruházásait, megállapíthatjuk, hogy a szennyvízcsatorna-hálózat nagyberuházását leszámítva, az előbb említett elv nem érvényesült. Zömében olyan fejlesztések valósultak meg Gyulán, amelyek jellemzően nem bevételtermelők, ennek megfelelően várható megtérülésük is nagyon hosszú távú lehet, vagy egyáltalán nincs is.
Ez nehéz örökség volt az új városvezetésnek. Nem véletlen, hogy a hitelállomány mérséklése volt az egyik legfontosabb célkitűzése a 2010-es választást követően megalakult képviselő-testületnek. A városvezetés első lépései közé tartozott az önkormányzat működésének az átvilágíttatása. Az átvilágítás megállapította, hogy a hiány nemcsak a beruházási oldalon, hanem a működési oldalon is tetten érhető. Az önkormányzat ezért kénytelen volt kiadásainak egy részét növekvő hitelfelvételével finanszírozni. Ennek elkerülése érdekében igen szigorú racionalizálási intézkedési tervet készített és hajtott végre a testület. A terv tartalmával korábban részletesen foglalkozott a Gyulai Hírlap.
Az intézkedések hatásaként összesen mintegy 160 millió Ft megtakarítást ért el a város. Külön öröm volt, hogy a megtakarítások jelentős hányada folyamatos és nem egyszeri megtakarítás volt. 2012 az első olyan év, amikor az említett megtakarítások teljes mértékben megjelennek a város költségvetésében.
Ezzel kapcsolatosan hangsúlyozta a február 9-ei testületi ülésen dr. Görgényi Ernő polgármester, hogy az ez évi költségvetés két legfontosabb jelzője a fenntarthatóság és a stabilitás. 2012 hosszú idő után az első olyan év, amikor a város hitelállománya, ezzel együtt a költségvetési hiány érezhető mértékben csökkenni fog. Ez persze nem jelenti azt, hogy mostantól minden kívánság teljesülni fog, hiszen a hiány még most is nagyon jelentős. A jobboldali városvezetés viszont értékcentrikusan, hosszú távra tervez, amely gazdálkodási szempontból annyit jelent, hogy a jövőbeni fejlesztések és az intézményrendszer működtetésének pénzügyi alapjait mindenekelőtt meg kell teremteni. Otthoni példával élve, a hétvégi ebéd első számú feltétele a konyhapénz rendelkezésre állása. Jelenleg az önkormányzat ennek a „konyhapénznek” a megteremtésén fáradozik teljes gőzzel.
A költségvetés technikailag a bevételi és a kiadási oldalból áll. Azt, hogy milyen összetételű és milyen nagyságrendű kiadásokat vállalhat be az önkormányzat, azaz meddig nyújtózkodhat, azt az elkölthető pénzek nagyságrendje határozza meg. Az említettekből következően a bevételi oldal megtervezésének, illetve ismeretének meghatározó szerepe van. A bevételeket különböző szempont szerint csoportosíthatjuk, a leggyakoribb az úgynevezett működési-felhalmozási bevételek szerinti bontás. Az elmúlt években a bevétel-összetétel a következők szerint alakult, amit a 1. számú táblázatban mutatunk meg.
Nagyságrendeknél tisztább képet mutat, ha az értékek helyett részaránymutatóval fejezzük ki a működési bevétel – felhalmozás arányát. Ezt tartalmazza a 2. számú táblázat.
A táblázatok az induló költségvetések adatait tartalmazzák. Megállapítható, hogy a városi költségvetésben az elmúlt években a működési bevétel-felhalmozási bevétel aránya 60-40% körül alakul. Természetesen az lenne az optimális, ha változatlan nagyságrendű működési bevétel mellett növekvő arányú felhalmozási bevételeket láthatnánk, hiszen ez jelentené a folyamatosan növekvő beruházásokat a városban, ám a jelenlegi nehéz pénzügyi helyzetben komoly érdem az említett arányok megtartása is.
A bevételek csökkenésének okait az úgynevezett forrás szerinti összetétel alakulásából láthatjuk a 3. számú táblázatban.
A saját bevételek csökkenése annak tulajdonítható, hogy az elmúlt években – ezek közül is kiemelve a 2011. évet – jelentős szerkezetátalakításra került sor. Amint azt már korábban említettük, az önkormányzat mindent megtett a tevékenységének racionalizálása érdekében. Az 1. Számú Általános Iskola bezárása, a Corvin János Múzeum átszervezése, a Mogyoróssy János Városi Könyvtár költségcsökkentése, a Városgazdálkodási Igazgatóság és a Gyulai Közüzemi Kft. összevonása átírta a saját bevételeket is. A látszat azonban itt egy kicsit csalóka, mivel a valóságban nincs 400 000 000 Ft-os bevételkiesés, hanem a korábbi intézményi bevételek (Városgazdálkodási Igazgatóság, Corvin Múzeum) ebben az évben már az önkormányzat egyszemélyes kft.-nek (Közüzemi Kft., Gyulai Kulturális és Rendezvényszervező Nonprofit Kft.) bevételeit gyarapítják.
Említést kell tennünk arról is, hogy 2012. január 1-jétől kikerült az önkormányzati körből a hivatásos tűzoltóság. Ez az intézkedés szintén jelentős bevétel- és kiadáscsökkentő hatással volt a városi költségvetésre. Az elmúlt évben a Hivatásos Városi Tűzoltóság mintegy 300 000 000 Ft-tal gazdálkodott, azaz az ez évi költségvetésben csak a tűzoltóság átszervezése ekkora csökkenést okozott.
Az önkormányzat bevételei közül kiemelt jelentősége van a saját bevételeknek. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az állami forrást vagy az átvett pénzeszközöket bárki is lebecsülné, ám az említettek konkrét feladathoz kapcsolódnak, ugyanakkor a saját bevételek felhasználásáról az önkormányzat szabadon dönthet. Azért is kíséri megkülönböztetett figyelem a saját bevételeket, mert ezek döntő hányada a lakosságtól, illetve a helyi vállalkozók adóiból befolyt összegeket takarja. A befizetőket pedig jogosan érdekli, hogy mi történik az adóforintjaikkal.
A befolyt helyi adóbevételek éves szinten nagyságrendileg 750–780 millió Ft között mozognak. A város öt „klasszikus” helyi adót és egy központi költségvetést illető, ám központi döntés alapján mégis helyben maradó helyi adót vetett ki. Ez utóbbi adó a gépjárműadó. Ennek tervezett éves nagyságrendje 178 000 000 Ft. A „klasszikus” helyi adókat és azok alakulását az 4. számú táblázat mutatja.
Ha a gépjárműadó tervezett összegét hozzáadjuk a „klasszikusokhoz”, akkor 939 500 000 Ft helyi adóbevétellel számolhat 2012-ben a város. Ez a saját bevételek 42,3%-a, illetve az összes bevétel 13,6%-a.
Büdzsémagyarázó cikksorozatunk következő részében az önkormányzati kiadásokról lesz szó.
