A gyulai székhelyű Erkel Ferenc Társaság 1989-es alapításakor zászlajára tűzte, hogy a zeneszerző életművét minél többen, és külföldön is megismerjék. Erkel művei életében és azután sem igen jutottak el nemzetközi színtérre. Ezért is példa nélküli az a nemzetközi elismerés, amely a Hungaroton tavaly kiadott cd-jét, az Erkel Choral worksot övezi. A lemez tartalma is páratlan, hiszen Erkel eddig hangfelvételen kiadatlan kórusműveit és egyetlen kantátáját szólaltatja meg.
A társaság tagjai ma a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban tartott összejövetelükön meghallgathatták a cd-ről a Magyar Cantate-t, amely koncerten sem sokszor hangozhatott el ezidáig. Még maga Erkel vezényelte 1867-ben Pesten, ezután Kolozsváron hangzott el legközelebb, 1953 tavaszán, miután 1951-ben megtalálták a mű partitúráját Marosvásárhelyen, Erkel dédunokájánál, Erkel Saroltánál. A Zeneműkiadó Vállalat kottaként adta ki a művet 1963-ban, a kor elvárásaihoz igazítva, új szöveggel. Az eredeti szöveggel Budapesten, a Zeneakadémián adták elő 1994-ben, a Hymnus 150 éves évfordulóján.
Másfél évtized után, 2010-ben kapta meg Somogyváry Ákos karnagy a szintén Erkel-egyenesági rokonától, a Marosvásárhelyen élő Szőnyi Zoltán karmestertől, zongoraművésztől az eredeti partitúra másolatát, melyből elkészítették a teljes kórus- és zenekari kottaanyagot. Erkel kórusműveinek cd-je klasszikus zenei kategóriában, nemzetközi mezőnyben a tíz legjobb lemez között van. Még feljebb is kerülhet, hiszen az év lemezét 2012. február 20-án hirdetik ki. Gyulán a nyáron a Magyar Cantate előadására készülnek templomi hangversenyen.
Erkel művét 1867-ben komponálta, Ferenc József megkoronázása alkalmából. Nem szánta dicsőítő szerzeménynek, sokkal inkább magyar műnek, Magyar Cantate-nek. D. Nagy András, aki kifogyhatatlan az Erkel-család történetének titkaiból, elmondta: egy alkalommal a zeneszerző briliánsokkal díszített aranygyűrűt kapott Ferenc Józseftől, ám sosem hordta. A gyűrű 1945-ben még a család birtokában volt, de élelmiszerért elcserélték. Azóta nyoma veszett.
