Augusztus 15-e Szűz Mária mennybevitelének ünnepe. Az ünnep igen ősi, de a mennybevitelt, amelyről ezen a napon megemlékeznek, kötelező hittétellé csak 1950-ben tette XII. Pius pápa. Boldogságos Szűz Mária, akit a magyar népnyelv egyszerűen Nagyboldogasszonynak nevez, a hittétel szerint nem úgy halt meg, mint akárki közülünk. Az ő testét nem érte romlás, hanem a mennyei dicsőségbe „testestől-lelkestől felvétetett”. Ezt a hitigazságot dogmaként vallja az egyház, vagyis olyan igazság ez, amelyet minden katolikus kereszténynek vallania kell. Mária, mindannyiunk égi édesanyja, Jézus közeléből segít életünk küzdelmeiben, közbenjár értünk fiánál, imádságra, bűnbánatra hív ezen a napon.
Történetírók feltételezik, hogy itt, Gyulán, ebben az „egyházban őrizték a Boldogságos Szűz nagy tiszteletben álló képét, melyhez nagy népsokaság zarándokolt”. E vélemény alapja IX. Bonifác pápa búcsúengedélye 1398-ból, amelyben említi a Boldogságos Szűz gyulai templomát, amelyhez „ájtatoskodás céljából nagy népsokaság szokott összeseregleni”. Gyula 1566-ban került török kézre. Templomait lerombolták, a fentebb említett Mária-kép pedig valószínűleg megsemmisült. A kép emléke azonban szívósan tovább élt. A kegyhely felújításának történetét egy monda ismerteti: egy sarkadi lánynak álmában megjelent Szűz Mária, s megmutatta, hogy a Körös nádasaiban hová rejtették el egykor a kegyképet. A megújuló Mária-tisztelet jele, hogy a 18. század végén elkészült plébániatemplomot Máriának szentelték, s az újra benépesedő város címerében is helyet kapott a Boldogságos Szűz, a Nádi Boldogasszony képe.
Idén a Nádi Boldogasszony templomban Andrási Elemér szentmiséje nyitotta meg a búcsút, amit újmisés áldás, majd délután keresztúti ájtatosság követett. Este a Gyulai Keresztény Értelmiségiek Szövetsége szervezésében az Erkel Ferenc Vegyes Kar vallásos témájú művekből összeállított műsort adott elő, ezzel is segítve a híveket hitük elmélyítésében. A kar, a tőle megszokott magas színvonalon, az alkalomhoz tökéletesen illeszkedő repertoárral – többek között Haydn, Liszt, Erkel, Kodály, Szokolay Sándor műveivel – örvendeztette meg a búcsújárókat. De nemcsak a híres és közismert művek, hanem a talán kevésbé ismert Jacob Arcadelt (XVI. századi németalföldi szerző) Ave Maria-ja is gyönyörűen szólt a belvárosi templomban. A vasárnap reggeli szentmisét a hivatásokért ajánlották, majd délelőtt dr. Kiss-Rigó László szeged–csanádi püspök celebrált ünnepi szentmisét, amelyet körmenet követett. A búcsú szentmisével és Te Deummal ért véget.
Bár a múlt században XVI. Gergely pápa teljes búcsút engedélyezett a templomnak, ezek a rendelkezések még nem tették látogatott búcsújáró hellyé Gyula városát. Némi fellendülés akkor következett be, amikor 1949. augusztus 15-én Pintér László debreceni püspöki helynök, a Nagyváradi egyházmegye magyarországi részének ordináriusa, körlevélben jelentette be a Nádi Boldogasszony tiszteletének felújítását. Minden reményünk megvan arra, hogy Gyula a jövőben a modern katolikus zarándokok közismert és látogatott búcsújáró helye legyen.
