A másfél évszázadra visszatekintő, tízévenkénti népszámlálások egyik hozadéka Gyula város számára az a két vaskos kötetből álló, 1881-ből származó népesség-összeírás, amelyet a Békés Megyei Levéltár őriz. Az Ujfalussy Gyula városi mérnök által jegyzett dokumentum feltételezhetően az 1880. évi számlálólapok adatai alapján készült, és részletes áttekintést ad a bel- és külterületi lakosságról. A lajstrom az akkori, folyamatos házszámozást (1–2061-ig) véve alapul tünteti fel az ott lakók nevét, életkorát, családi állapotát, születési helyét, vallását, anyanyelvét és foglalkozását. A korabeli dokumentum egy képzeletbeli, múltidéző sétára invitálja olvasóját.
Az 1. házszám a kastélyt és a hozzá tartozó épületeket jelölte. Abban az időben birtokosai nem éltek itt, így az összeírás elsőként Farkas Zsigmond uradalmi számvevőt tüntette fel. Felesége Erkel Ferenc leánytestvére, Erkel Terézia volt. (Életmódjukba, vagyoni helyzetükbe is bekukkanthatunk, ha a levéltár kiadásában, 2010-ben megjelent Kisvárosi polgárok dokumentumgyűjteményt fellapozzuk, és elolvassuk a házaspár 1876-ban kötött vagyonátruházási szerződését.) Rajtuk kívül még 38 személyt, a kastély háznépét (szobalány, főzőnő, kulcsárnő, kocsis, hetes, urasági őr, kertész, nyugdíjas komornyik feleségével és nyolc gyermekével, kovácsmester, kovácsinas, kerékgyártó) vették számba az összeírók.
A következő, 2. számmal ellátott épületben, a görögkeleti templom mellett, a román harangozó és egyházfi, Méhes Demeter, leánya Katalin és Varga Aurél román tanító lakott.
Három házzal odébb (a mai Kossuth Lajos utcán) Jancsovics Pálnak, a vármegye alispánjának otthonát találjuk. Ő az ügyvédi pályáját feladva, a közigazgatásban szerzett komoly érdemeket, 1867-től másodalispánként, majd 1871-től 1894-ig, 77 éves korában bekövetkezett haláláig alispánként. Szomszédjai jobbról és balról is zsidó felekezetű emberek voltak: Sonnenfeld Miksa kereskedő, feleségével, öt gyermekkel, Grün Imre kereskedőtanonccal, valamint Leopold Ignác pékmester családjával, két segéddel és két péktanonccal.
A 26. szám alatt (a mai Harruckern tér területén) élt a könyvtár- és múzeumalapító id. Mogyoróssy János leánya, Schmidt Károlyné Mogyoróssy Stefánia, valamint Iván nevű unokája, a későbbi árvaszéki jegyző. A házban lakott még Féhn Nándor bádogosmester családjával, valamint egy bádogos segéddel és egy inassal.
A mai Jókai utcában, a Ladics házzal átellenben (57. házszám) volt az otthona Kovács István megyei főorvosnak. Szidónia nevű leányát Terényi Lajos, a később (1889–1891) főispáni posztra emelkedett jogász vette feleségül 1883-ban. (Szidónia házasságba vitt kelengyéjének leírása megtalálható a fentebb említett kötetben.)
Továbbhaladva képzeletbeli sétánkon a több nemzetiségű, anyanyelvű és vallású, multikulturális megyeszékhely minden otthonának lakóját megismerhetjük. Az utcákat róva, míg elérkezünk a 2061. számot viselő házig (a Nagyváradi és a Toldi utca sarkán), ahol Vámosi Lajos földtulajdonos élt népes családjával, a magyar mellett német, román és szlovák nyelvű beszélgetések foszlányait hallhatjuk.
Az adatokban gazdag összeírás a családtörténeti kutatások értékes dokumentuma.
