Ünnepi műsorral emlékeztek meg a magyar kultúra napjáról hétfőn este a művelődési házban, melyet az önkormányzat, a Gyulai Kulturális és Rendezvényszervező Nonprofit Kft., a Mogyoróssy János könyvtár és a GYAK szervezett. A rendezvényt Hűvösvölgyi Ildikó színművész nyitotta meg Reményik Sándor versével, majd dr. Görgényi Ernő polgármester mondta el ünnepi beszédét. A magyar kultúra napját 1989 óta hivatalosan minden évben január 22-én ünnepeljük arra emlékezve, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban e napon fejezte be a Himnuszt.
Ez a gyulaiak számára, Erkel Ferenc miatt, még nagyobb jelentőséggel bír – emlékeztette a jelenlévőket a polgármester. Dr. Görgényi Ernő köszöntőjében kiemelte, a kultúrára a válság időszakában is költeni kell, sőt ilyenkor kell igazán költeni, hiszen ez minden értelemben megtérül a városnak.
A polgármester példaként említette a Gyulai Kulturális és Rendezvényszervező Nonprofit Kft. és a Gyulai Várszínház tevékenységét. A gyulai vártörténeti kiállítást június 1-je óta, fél év alatt, mintegy negyvenezren tekintették meg, az Erkel Ferenc Emlékház megnyitása óta tízezer látogatót vonzott. Ezek a kiállítóterek az átszervezés óta a saját működésüket a belépőjegyek árából termelik ki. A kft. rendezvényeire 2011-ben összesen mintegy kétszázezren látogattak el. A Gyulai Várszínház programjain több mint tizenegyezer fizető látogató vett részt. Ezek jó része vendégként érkezett Gyulára, vagyis a jegyük árának többszörösét költötték el a városban.
A kultúrára fordított összegek azonban nem csak költségvetési szempontból térülnek meg, a kultúra ugyanis marketingeszköznek is kiváló, hiszen jó hírét kelti a városnak a világban, gondoljunk csak arra, hogy a Shakespeare Fesztiválról nemcsak az országos szaklapokban és napilapokban, de két mértékadó brit folyóiratban is méltató kritika jelent meg. Mindez hosszú távon bevételt termel a városnak – fejtette ki dr. Görgényi Ernő. A polgármester beszédében felidézte Stefka Istvánnak a Magyar Hírlapban megjelenő cikkét, amely követendő példaként állította a nemzet elé városunkat, azt a lokálpatriotizmust, ami a gyulaiakat jellemzi. Dr. Görgényi Ernő – Káel Csaba általa idézett gondolatait folytatva – elmondta, ma azt a horizontot ünnepeljük, amit a magyar nép az elmúlt ezer évben értékekkel tele kijelölt számunkra.
A nyitóbeszédet követően dr. Németh János, a NEFMI Közművelődési Főosztályának vezető főtanácsosa köszöntötte az egybegyűlteket. A főtanácsos beszédében elmondta, a kultúrában az ember mindig a reményt találta meg, amely nélkül a nehézségeket nagyon nehezen tudnánk megoldani. A kultúra azáltal, hogy történelmet szült, képes volt megállítani az időt a térben. Vagyis amikor a kulturális képességünk megszüli mindazt a halmazt, amit mi kultúrának nevezünk, akkor ki-ki a saját kulturális identitásának megfelelően egy kulturális pántot is kap. A személyiségnek, a közösségnek is van egy identitása. Ilyen identitása van egy városnak, így Gyulának is. A gyulaiak számára a saját közösségi hálójukban van jelentése egy sor dolognak. A magyar kultúra szónak számunkra van jelentése. Áldozatokat csak akkor tudunk hozni, ha rendelkezünk egy ilyen kulturális pánttal – magyarázta a kultúra fogalmát dr. Németh János. A művelődési házak, központok jelentőségével kapcsolatban a főtanácsos elmondta, ezek képesek arra, hogy a mai kor viszonyai között megtalálják azokat a lehetőségeket, amelyekkel a helyben élőket a legjobban tudják segíteni, hiszen együtt tartják a közösségeket. Olyan kötőanyag fejlődik ki ezekben a közösségekben, amelynek a neve a bizalom. Azok a közösségek, amelyekben magas a bizalomszint, a gazdasági fejlődés is hatékonyabb – mondta el beszédében dr. Németh János.
Az ünnepi beszédek után Hűvösvölgyi Ildikó és Szabó Gyula Győző előadóművész Kaleidoszkóp című irodalmi estjét hallgathatták meg a jelenlevők. A színművésznő a hazáról, a családról, a szeretetről, a szerelemről, Istenről és a játékról szóló legkedvesebb verseit hozta el az estre. Előadását Szabó Gyula Győző megzenésített versekkel egészítette ki.
