Ötven éve, hogy 1961. december 31-én megszűnt a gyulai kisvasút. Gyulaiak állták körül a Kossuth téren a megmenekült sínpárból épített emlékhelyet, és gyújtottak 50 gyertyát a kisvonatra emlékezve. A sínpárdarab a Vértanúk útjáról került elő. A főtér átépítésekor ebből alakították ki a megszűnt gyulai kisvonat emlékhelyét. Dr. Görgényi Ernő polgármester a megemlékezésen köszönetet mondott azoknak, akik az emlékhely kialakítására gondoltak.
A megemlékezés a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban folytatódott, ahol rövid dokumentumfilm érzékeltette, mit is jelentett a maga korában a gyulai kisvasút, amely 1920-ig Simonyifalváig közlekedett. A vasútvonal 1906. december 11-re készült el, 12-én megindult a forgalom, és már ebben a csonka hónapban ötezer embert szállított – mondta el a megemlékezésen dr. Katona András, a budapesti Közlekedési Múzeum nyugalmazott igazgatója.
A kisvonat fénykorában a mai határtól még 42 kilométert tett meg. Sós Imre, az emléknap és az emlékkiállítás főszervezője köszönthette a résztvevők között azokat a romániai polgármestereket is, akiknek településeit a kisvonat egykor érintette. Zerindről itt volt Simon Sándor, Simonyifalváról Haász Tibor, Ágyáról Erdős Bálint polgármester. Sós Imre elmondta, ma Gyulán az egykori kisvonat két mozdonyvezetője él: Farkas László és Király József, akit az ünnepségen lánya, Király Éva képviselt. Az emlékünnepség szervezői az egykori kisvasút felvágott darabjait fatáblára rögzítették, és ezzel az emlékkel ajándékozták meg a mozdonyvezetőket. Ötven példányban naptár is készült, lapjain a két mozdonyvezető arcképével és a gyulai kisvasút mindennapjait bemutató fotókkal. A naptár 1961 forintba került, a megszűnés évének árába.
A gyulai kisvonat 18 ezer 262 napja sípolt utoljára. Dézsi János könyvtárigazgató jelezte, szeretnék, ha az iskolások is láthatnák a vasutas közlekedési eszközöket. Mintegy száz fotó, tárgy, közlekedési ereklye gyűlt össze a felhívás nyomán a könyvtárbeli kiállításhoz. Petróczki Zoltán, a Karácsonyi János Katolikus Gimnázium igazgatója az ágyai dr. Hevesi Józsefnek, a "Körös-köz mindenesének” a visszaemlékezését olvasta fel, aki az utolsó vasutasfőnökről, Búzás Antalról és a kisvasút megszűnéséről osztotta meg gondolatait a gyulai hallgatósággal.
Nagy József, a szegedi Vasúttörténeti Alapítvány titkára elmondta, tíz éve még 22 kisvasút működött az országban. A kisvasutak történetét kutatják a dél-alföldi tanyavilágban. Elbeszélése nyomán beszélgető, anekdotázó emberek alakjai rajzolódtak ki, akik a vonaton helyet foglaltak ismerőseiknek. A kisvasúton máskor utaztak a piacozók, máskor a munkába járók és máskor a diákok. A piacozók megtelt kosarait a poggyászkocsikra tették, ahol őrizték a portékát, így aztán lopásra szinte sose volt példa. A diákok kocsijában reggel mindenki tanult. A hierarchia tetején a kalauz állt, aki figyelt, hogy rend legyen a kocsiban és munka folyjon. A munkásvonatokat csörgősöknek is nevezték, mivel a haladás ütemére összekoccantak a sörösüvegek. A vasutasokkal azt is meg lehetett beszélni, hogy sáros időben egy-egy tanya közelében megálljon a kisvonat, mert az állomást nem tudták volna megközelíteni a tanyasiak.
A trianoni békediktátummal kettévágták az országot, vele a vasúthálózatot is. Dr. Katona András elmondta, hogy a Trianon előtti 23 ezer kilométer vasútvonalunk mintegy 8 ezer kilométerre csökkent. A gyulai kisvonatot először Romániában számolták fel, a csonka szakaszon még 1961-ig ment a kisvonat. Megszűnését siettette, hogy voltak helybeliek, akik úgy vélték, nem való a főutcára. A ,,gyulai villamosnak” ezzel bevégeztetett. Pedig Budapesten is jár villamos, a Nagykörúton. Néhány helyen esély van a kisvonatok visszaállítására, akár turisztikai hasznosítására – hangoztatta dr. Katona András.
Dr. Görgényi Ernő polgármester jó hírként mondta, hogy ha vasúton nem is, közúton újjáéled a határ menti települések vérkeringése. Zerindig műút épül a régi kisvasút nyomvonala közelében. A határon átnyúló program keretében román oldalon már előbb járnak, nálunk is folyik a bozótirtás.
