Első rendezvényét tartotta a nemrég megalakult Boróka Magyar–Székely Kulturális Egyesület január 17-én este a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban. Az egyesület céljairól Bokor Ildikó beszélt: céljuk a határon túli – mindenekelőtt a székely –, a határ menti és a hazai irodalmi élet megismertetése.
Két székelyföldi költőt mutatott be a gyulai közönségnek a helybeli író, Kiss László: a székelyudvarhelyi Farkas Wellmann Évát, aki jelenleg Békéscsabán él és a kézdivásárhelyi Fekete Vincét, aki Magyarországon a József Attila-díj után átvehette épp az előző napon Békéscsabán a Bárka-díjat is. Mindkét fiatal alkotó több díj birtokosa már – az erdélyi, a romániai írószövetségek, lapok elismerik a fiatal tehetségeket. Fekete Vince, aki a Székelyföld című lap egyik szerkesztője is, elmondta: ők többek között megalapították a Székely Bicska-díjat, hiszen az a szúró-vágó szerszám rendszerint ott lapul a székely ember zsebében. És van Székely Bicska-rendjük is, amelyet a nekik határon túl élő alkotóknak adnak. Fekete Vince számára van egy kérdés, ami neki nem kérdés. Nevezetesen, hogy egységesnek vagy ,,kétségesnek” számít-e a határon inneni és túli magyar irodalom. Az erdélyi, székelyföldi irodalmi élet élénk, a lapok között nem a rivalizálás, hanem az együttműködés jellemző – derült ki az est vendégeinek szavaiból.
Farkas Wellmann Éva a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen végzett, már 1998-tól, 19 éves korától rendszeresen jelentek meg versei az erdélyi és magyarországi irodalmi folyóiratokban. Kétkötetes költő, első önálló verseskötetét 2002-ben adták ki Itten ma donna választ címmel. A gyulai esten Kiss László kérdésére elmondta, 17 évesen jelent meg első verse, amelyet egy folyóirat szerkesztősége kért tőle. Pályája párhuzamosan indult Marosvásárhelyen – ahol született – és Kolozsváron. Több díj birtokosa, ami azon túl, hogy jóleső érzés, nagyobb alkotói felelősségre ösztönzi. Fekete Vince, a nyolckötetes költő, szerkesztő, műfordító először szintén a Babes–Bolyai Tudományegyetemet végezte el, majd következett a JATE. Maga is számtalan díj kitüntetettje. Leszögezte, a díjak óta sem alkot másként. Csaknem 20 éve szerkesztő. A könyveket is úgy olvassa, hogy kijavítja bennük a helyesírási hibákat. A székelység, a székelyes észjárás persze hogy szerepet játszik műveiben. A székelység körében néhány évtizede sokszor előfordult a barbár bicskázás. Nemrégiben két fiatalember történetét írta meg, akik békésen iddogáltak együtt, majd az egyik hazakísérte a másikat, a kapuban aztán szíven szúrta társát, majd hazasétált. Már a bicskázás se a régi – állapította meg a szerző. A csavaros székely észjárás rögzítése sem hiányzik munkáiból. Búcsúképpen felolvasta Levél a szolgáltatóhoz című művét. A történet szerint az adós székelynél a ,,drága” szolgáltató kikapcsolta a villanyt. A főszereplő megírta Bukarestbe, mégis ő járt jobban, mert már akkor kikapcsolták nála az áramot, mielőtt megfizette volna tartozását.
