Az őszi-téli időszak jellemző vírusos megbetegedése az influenza, amely elsősorban a légutak fertőzését jelenti, illetve gyermekeknél emésztőszervi tüneteket, hányást, hasmenést is okozhat. Vírusos megbetegedésről lévén szó, jellemzője a gyors kialakulás és a nagy fertőzőképesség. Napokig fennálló tünetei a magas láz, végtagi fájdalom, erőtlenség, száraz, kaparó torokégés, köhögés, fejfájás, hányinger és borzongás. A mindennapokban számos tévhit kering az influenza elleni védőoltásról. A Gyulai Hírlap dr. Fehér László háziorvost kérdezte meg minderről.
Az influenza megelőzése érdekében, a személyi higiénés feltételek betartása – mint például kézmosás, betegek elkerülése, tömeges, zsúfolt, szellőzetlen helyek kerülése, vitaminpótlás – mellett jó, ha rendelkezünk védőoltással.
– Ezek a védőoltások – járványügyi megelőzés céljából – a korábban lezajlott kisebb-nagyobb megbetegedéseket okozó influenzatörzsekből lettek kifejlesztve. Jelenleg az influenza elleni védőoltás képes a legnagyobb hatásfokkal ezt a fajta betegséget megelőzni, ami természetesen nem jelent teljes védettséget, mivel az influenzavírus változékonysága és gyors terjedése folyamatosan ez ellen „dolgozik”, de az esetleges betegség lefolyását enyhíti, szövődményeit meggátolja. Javasolt a krónikus betegségben szenvedő embereknek, például szív- és érrendszeri betegek, cukorbetegek esetében, idegrendszeri és anyagcserebetegségben, máj- és vesebetegségben szenvedőknek. Ezen kívül ajánlott egészségügyi dolgozók, kritikus infrastruktúrában dolgozók, pedagógusok, szociális intézet lakói, lakóközösségek lakói, terhesek és ezek kontaktjainak. Terhesség esetén azért javasolt, mert az influenzával járó magas láz jelentős kockázatot jelent a magzatra és a terhes kismamára egyaránt. Ezért kijelenthetem, hogy a kismamák és fokozottan veszélyeztettek körében a védőoltás beadása kisebb kockázattal jár, mint maga az influenza megbetegedés és szövődményei.
– A felsoroltak, valamint a terhességet vállalni szándékozó nők, a sertés- és baromfitelepek dolgozói, valamint a 65 év felettiek térítésmentesen kaphatják, egészségügyi állapotuktól függetlenül. Viszont az oltást rögzíteni kell a beteg számára a „Védőoltás 14 éven felülieknek” kiskönyvben, amelyet az oltást igénylőnek kell beszerezni, például nyomtatványboltban. Az állam ezt nem biztosítja, az orvos meg nem kap rá forrást. De ennyi beruházás igazán vállalható!
– Akinek orvosa azt külön nem javasolta, és nincs benne a felsorolt államilag támogatottak körében, de szeretné felvenni, több gyártó által gyártott, vényköteles készítmény kapható a patikákban kb. 2-3 ezer forintért. A rendelkezések szerint, ennek beadásáért az oltó orvost az oltóanyag áráig illeti meg juttatás, de ez az orvos döntése. Többet nem, kevesebbet kérhet érte, akár díjmentesen is beadhatja.
– A védőoltást egyre nagyobb számban alkalmazzuk szövődmény nélkül, maga az oltás beadása pedig csak helyi reakciót – kézzsibbadás, oltás helyén bőrpír, enyhe borzongás – okozhat, amely magától elmúlik 1-2 nap alatt. Nem kötelező védőoltásról lévén szó, az oltást minden esetben meg kell beszélni a kezelőorvossal. Minden páciensemnél egyéni mérlegelés kérdése a védőoltás beadása és az időpontja is, így erről is javasolt a doktort megkérdezni. Az oltást évente kell megismételni, mert egy adott szezonra hatásos. Beadását követően kb. 2 hét szükséges a teljes védettség kialakulásához, és november elejétől márciusig bármikor kérhető. Én a november-december hónapokat javaslom.
– A városban két, ún. sentinel orvos van – dr. Olasz Mária és én – akik megbetegedés esetén mintavételi lehetőséggel rendelkeznek, ami egyébként minden alapellátó orvos lehetősége, csak mi központi forrásból kapjuk a mintavételi eszközöket, és a mintát expressz módon továbbíthatjuk, ha szükséges – mondta el a Gyulai Hírlap munkatársának dr. Fehér László.
