Gyulaiak csoportja állta körül november 5-én az Erkel Ferenc Társaság budapesti tagságával, az Erkel-leszármazottakkal együtt a zeneszerző sírját a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben. A magyarság szellemi fejlődésének irányt mutató elődök hantjai között, Deák Ferenc mauzóleuma mellett az Erkel társaság évről évre felkeresi a magyar opera megteremtőjének sírját születésnapja alkalmából a tisztelet virágaival. A magyar zene mesterének gyulai szülőházánál november 7-i születésnapján imával, harangszóval kezdődött a megemlékezés.
Budapesten, Erkel Ferenc sírjánál dr. Bónis Ferenc zenetörténész, a társaság elnöke emlékbeszédében megfogalmazta: nyelvében él a nemzet. Ha elpusztul a magyar zene nyelve, sok minden pusztul vele. Ellene teljes erőnkkel küzdeni – erre ad példát Erkel élete és munkássága. Kétszázegyedik születésnapján szomorú tárgyilagossággal megállapíthatta, két évszázad kevés volt a magyar közvélemény, hivatalosság és sajtó számára, hogy rádöbbenjen a mester korszakalkotó nagyságára. – Magyarország történelme szabadságküzdelmek és tragikus bukások láncolata Mohács óta. A küzdelmek rendre elpusztították a kultúra tűzhelyeit is. Nem csoda, hogy az operaműfaj fejlődése, mely Itáliában már a XVI. században elkezdődött, Magyarországra csak a XIX. század elejére jutott el. Az ezeréves történelem és a klasszikus-romantikus zeneművészet egymáshoz közelítését teremtette meg Erkel Ferenc és nemzedéke. Felfedezésük sorsdöntő volt a művészi muzsika magyarországi történetében. Erkel nélkül elképzelhetetlen lett volna a saját gyökerein és az európai gyökereken felnőtt eredeti magyar zene fejlődése – mondta az Erkel társaság zenetörténész elnöke.
A nemzeti sírkertben nyugszik Erkel több családtagja, így elsőszülött fia, a karmester, zeneszerző, pedagógus Gyula, zeneszerző, karmester fia, Sándor, Lajos fia, zongoratanárnő lánya, Ilona és Elek fia, akit a magyar operett megteremtőjeként tartunk számon. Lajossal és Gyulával nyugszik együtt Erkel dédunokája, Óváry Rozália, akinek családi adománya alapjaiban járult hozzá a gyulai múzeum Erkel-gyűjteményének kiteljesedéséhez. Nem messze tőlük nyugszik a kortárs zeneszerző, Mosonyi Mihály és Egressy Béni, a Szózat zeneszerzője, a korszakalkotó Erkel-operák, a Bátori Mária, a Hunyadi László, a Bánk bán szövegkönyvírója. Az Erkel társaság az ő pályafutásukról is mindenkor megemlékezik.
Erkel munkásságának tanulmányozására idén a gyulaiak az Országos Széchényi Könyvtárat keresték fel. A budai várban működő nemzeti könyvtár lenyűgöző szellemi műhelyének megismerésével együtt a zeneműtárban és a színháztörténeti tárban Erkel-kéziratokat, az első előadások plakátjait, szövegkönyveit is láthatták a résztvevők. Az Országos Széchényi Könyvtár legrégibb nemzeti intézményünk, 1802-ben alapította gróf Széchényi Ferenc, a ,,legnagyobb magyar”, Széchenyi István édesapja. A nemzeti könyvtár otthona 1985-től a Budavári Palota. A könyvtár kezdetek óta gyűjt minden magyar nyelvű dokumentumot. Gyűjteményének nagyobb része az úgynevezett köteles példányokból tevődik össze. Vásárolnak is, itthonról és külföldről magyar nyelvű, vonatkozású dokumentumokat. Magyarországon évente áltagosan 15 ezer dokumentum jelenik meg – tudtuk meg Förster Miklóstól, aki a gyulaiakat végigvezette a gyönyörű épületben. Itt semmit nem dobnak ki se rongálódás, se elavult politikai tartalom miatt. Így előbb-utóbb földalatti raktárakat kell építeni a meglévő toronyraktárak mellé és majdan új nemzeti könyvtárat. Ma 8,5–9 millió könyvtári egységre vigyáznak itt. Különösen nagy érték az a 35 Corvina, amelyet a kétezerből sikerült visszaszerezni a török idők után, vagy az ősnyomtatványok darabjai. Több könyvtárat, így Kossuth Lajos sikeresen egyben tartott könyvtárát is itt őrzik.
A könyvtár több külön gyűjteményéből kettőt, a zeneműtárat és a színháztörténeti tárat külön is felkeresték a gyulaiak. Mindkettőben számos Erkel-relikviát őriznek. Zenei tárgyú könyvek mindig is voltak a nemzeti könyvtár gyűjteményében, mígnem 1909–1910-ben megvásárolták az Erkel-hagyatékot, ennek köszönheti létét az önálló zeneműtár – mondta el Mikusi Balázs zenetörténész, a tár vezetője. A gyulaiak több Erkel-kéziratot is láthattak. Kölcsey Himnuszának megzenésítésére 1844-ben írt ki jeligés pályázatot Bartay András, a Nemzeti Színház igazgatója. Erkel Ferenc pályázata nyert. Azonban szerzeményét jeligés pályázat lévén más kézírásában kellett benyújtani. Ez a beadott kéziratos pályamunka kapta a zeneműtárban a kéziratok jelölésére használt Ms. Mus. 1/A-jelet. Mellette kiállították az Ms. Mus. 1/B-jelű kottakéziratot is, melyet 30 év múltán maga Erkel vetett papírra, hogy kézírásával is dokumentálja művét. Az a kotta, melyet a pályázatra írt meg Erkel, sajnos nincs meg, csak a beadott eredeti példány, amely kopista munkája. Erre később írták rá Erkel nevét.
Mikusi Balázs elmondta, hogy tavaly, Erkel születésének 200. évfordulóján sikerült megvásárolniuk Erkel Gyula hagyatékát. Gyula, a zeneszerző, karmester Erkel elsőszülött fia volt. Az ő hagyatékából származik az a gyűjtemény is, melyet Gyulán őriznek. Előkerültek Erkel elveszett operájának, a Kemény Simonnak is vázlatai, melyeket a mester élete vége felé vetett papírra. Erkel Ferenc Buzgó kebellel című kéziratát a gyulai plébániatemplom fennállásának századik évfordulójára írta, s a Gyulai Dalkör adta elő. Erkel Sándor kézírásával ismertük meg, ez található Gyulán. Azonban előkerült egy vázlat Erkel Ferenc kézírásával, így kiderült, a kórusmű lényegét ő írta. A kutatás eddig úgy tartotta, hogy nagyrészt Erkel Gyula műve. Kiállítottak Erkel Gyula-kézírásos kottát is, hogy láthassuk, mi Erkel Ferenc műve és mi a fiáé. Erkel Ferenc írta Magyar Cantate című művét Ferenc József megkoronázására, az apróbb részleteket hagyta fiaira. Összevethettük Erkel Ferenc robosztus kézírását Erkel Sándor filigrán vonásaival.
Dr. Sirató Ildikó színháztörténész, a tár vezetője olyan kéziratos szövegkönyvet is mutatott, melyet csak fehér kesztyűben érinthet meg a kutató. Az operaházi librettó az első, 1861-es Bánk bán-előadás szövegkönyve volt. Láthattuk azt a nemzeti színházi plakátot is, amely a Himnusz első, 1844. július 2-i, szervezett keretek közötti bemutatójára hívta a közönséget.
Erkel Ferenc szülőházánál november 7-én megszólaltak a Szent József templom harangjai, ima és koszorúk vontak ünnepet a zeneszerző születésnapja köré. D. Nagy András, az Erkel társaság titkára emlékezett Gyula városának kimagasló érdemű zeneszerző fiára. Az emlékház korabeli tantermében Péli Tibor István és Kaizer Tamás zenei részletekkel, vetített képekkel rajzolta fel Erkel munkásságának lényegét a romantikus zongoradaraboktól a magyar történelmi operákig, melyek alapköveit a magyar verbunkos nyújtotta. – Erkel keresztje a zene volt, ezen áldozta fel magát a nemzet előtt – mondta róla Péli Tibor István.
