Liszt Ferencről és magyar kortársairól folyik ma az Erkel Ferenc Társaság tudományos tanácskozása a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár nagytermében. Elnöki megnyitójában dr. Bónis Ferenc zenetörténész emlékeztetett, tavaly ünnepeltük Erkel Ferenc születésének 200. évfordulóját, s az akkori eseményeket dr. Bónis Ferenc úgy értékelte, hogy Erkel a bicentenárium évében sem foglalta még el az őt megillető helyet nemzeti kultúránk pantheonjában. Egyedül Gyula városáról mondható el, hogy kitett magáért Erkel méltó megünneplésében.
Idén Liszt Ferencre emlékezünk születésének 200. évfordulója alkalmából a magyar zene fejlődését tekintve, Erkelre koncentrálva sem feledkezhetünk meg Lisztről: ők teremtették meg Mosonyi Mihállyal együtt zenénk történetének nemzeti-romantikus korszakát. Erkel itthon maradt és végezte az építés nem mindig látványos napi munkáját. Liszt Ferenc, a világra szóló zseni csak az 1838-as nagy pesti árvíz után döbbent rá nemzeti elkötelezettségére, de aztán ő volt, aki egy-egy nagy zenei tettével Magyarországra tudta irányítani a világ figyelmét – mondta a konferenciát megnyitva dr. Bónis Ferenc.
Az eseményről bővebben a Gyulai Hírlapban olvashatnak.
