Habsburg Ottó politikus, közíró, az Európai Parlament volt tagja, az utolsó Habsburg-trónörökös. Bár a 20. század első felében az uralkodóházat valamennyi egykori országában megfosztották a tróntól, és mindegyik köztársasággá is alakult, Ottó évtizedekig trónkövetelőként lépett fel, és csak 1961-ben mondott le az osztrák trónra vonatkozó igényéről. A monarchisták azonban ezután is I. Ottó osztrák császárt, a magyar legitimisták II. Ottó magyar királyt tisztelték személyében.
A Gyula Televízió Gyula Tv Anno című műsorának legutóbbi epizódjában Habsburg Ottó 1991-es gyulai látogatását idézte föl. A 20 évvel ezelőtt elhangzott gondolatok mind a mai napig érvényesek a nép, illetve politikusaink számára is.
„Hölgyeim és Uraim, a helyzet a mi szempontunkból az – ezt be kell ismernünk –, hogy rengeteget haladtunk a két utolsó évben. Elvégre emlékszem, mikor 2 éve először itt jártam Gyulán, de akkor azt hiszem Önök közül senki sem látott, akkor már egészen más ország volt, mint az, amely ma a mi Hazánk. Rengeteget haladtunk. (…) Magyarországnak helye ebben az egységes Európában van!” – 20 évvel ezelőtti szavai voltak ezek, melyekre talán még ma is többen emlékeznek.
Egy francia lap fogalmazta meg róla a következőt: „Nem egyszerűen a történelem örököse volt, hanem korának meghatározó alakja, olyan látnok, aki visszaadta a ragyogást családja kitüntetett nevének.” Egy tökéletes megfogalmazás arról az emberről, aki rengeteget tett Magyarországért; azért, hogy az 1956-os magyar forradalmat nehogy elfelejtse bárki is, és hogy mindig tudjuk, Európa és Magyarország egymástól elválasztva értelmezhetetlen.
A 98 éves korában elhunyt Habsburg Ottó, az utolsó magyar király és osztrák császár fia, számos történelmi, politikai és szociálpolitikai tárgyú könyvet írt, sok ország neves egyeteme avatta díszdoktorává, többek között a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a budapesti ELTE is.
Elismerései is – Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje és hogy hazánkban 60 település választotta díszpolgárává – mutatják, hogy Magyarország is mennyire megbecsülte igyekezetét, tetteit, az EMBERT.
„Lehetett volna megkísérelni az elveszett hatalom visszaszerzését, a Monarchia visszaállítását. Lehetett volna eltűnni a történelem süllyesztőjében. S lehetett volna a megváltozott körülmények között, új feladatot keresve egyfajta összeurópai politikában érdekeltté válni. Habsburg Ottó ez utóbbi utat választotta. Híven a dinasztia tradícióihoz, európai politikussá vált, s híven apjához, erős keresztény-szociális elkötelezettséggel vállalt szerepet az Európai Unió létrehozásában és kiteljesítésében. Élete során következetesen szemben állt mindazokkal a huszadik századi jelenségekkel, amelyek kétségbe akarták vonni a szabadságjogokat; antináci és antikommunista volt” – írta róla Gerő András, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója, Gordon Brook-Shepherd Habsburg Ottóról írt könyvének, a 2005-ben megjelent „A Megkoronázatlan királynak” az előszavában.
