Egyes vélemények szerint minden idők legmagasabb színvonalú fesztiválját élvezhették végig az idén a nézők – fogalmazódott meg a Gyulai Várszínház Művészeti Tanácsadó Testületének évadértékelő ülésén. Gedeon József sajtótájékoztatón foglalta össze a grémium ülésén elhangzottakat. Kiemelte, hogy összességében nagyon sikeresnek ítélték az idei fesztivált.
A Gyulai Várszínház koncepciója tizenhat esztendeje (ennyi ideje Gedeon József az igazgató) változatlan: összművészeti fesztivált rendeznek. Ez nem újdonság a színházi világban, hiszen maga a színház is összművészeti produkció. Az előadásokban megjelenik a zene, a tánc, a képzőművészet. A sokféle produkció célja az, hogy minél szélesebb nézői réteg igényeit ki tudják elégíteni. Egyetlen fontos rendező elv létezik, mégpedig a minőségé. Gagyi nem kerülhet a nyári fesztivál programjába. Ebből nem engedtek az elmúlt másfél évtizedben.
A Várszínház idényének 42 napja alatt 57 különböző produkció zajlott le. Szinte minden napra jutott valami látnivaló, annak ellenére, hogy a költségvetés mintegy 15 százalékkal a tavalyi szint alatt teljesült. Kevesebb pályázatot írtak ki az idén, s a nehéz anyagi helyzetbe került fenntartó önkormányzatok is kisebb támogatást tudtak adni az elmúlt évinél. A produkciókra közel tízezer jegyet váltottak, de az összes előadást több mint huszonhatezren látogatták. A számok mutatják, hogy a programok számottevő része ingyenes volt. Közülük legnagyobb a Körösvölgyi Sokadalom volt.
Öt új bemutató volt az idei nyáron – ebből négy magyar. Shakespeare Miranda című darabjának előadása világpremier volt. Oskaras Korsunovas litván rendező darabjáról még angol színházi szaklapban is megemlékeztek. Ian Herbert, a színházi kritikusok világszövetségének tiszteletbeli elnöke – aki a Shakespeare-konferencia egyik előadójaként Gyulán járt – elismerő szavakkal írt az előadásról.
A Horváth Csaba rendezésében színre vitt Shakespeare- darab, a Troilus és Cressida zeneszerzőjét, Matkó Tamást a gyulai bemutató alapján a legjobb színházi zeneszerző díjra nevezte a szakmai bizottság.
Nagyon jó kritikákat kapott Spiró György műve, az Imposztor. Ebben a Gyulán élő országos hírű színész, Kovács Lajos játszott kiemelkedően. Őt elsősorban filmszerepeiről ismerik, színházban ritkábban látható, Gyulán pedig valódi eseményszámba megy egy-egy fellépése. Az előadás gyakorlatilag az ő jutalomjátéka volt.
Fergeteges siker volt a Magyar Állami Népi Együttes Álomidő című világszínvonalú produkciója is. Ehhez persze az is kellett, hogy biztosítani tudják a megfelelő minőségű műszaki hátteret. Húsz darab intelligens lámpa és LED-fal tette feledhetetlenné az élményt.
Jól sikerült a külföldi előadások kiválasztása is. Kiemelkedik közülük a dél-koreai Yohangra Theatre Company fesztiváldíjas Szentivánéji álom című komédiája. A Shakespeare-mű ázsiai művészek általi interpretációja hatalmas sikert aratott.
A világhírű grúz rendező, Robert Strurua Shakespeare Vízkereszt, vagy amit akartok-ját vitte színre a Rustaveli Nemzeti Színház színészeivel.
A Gyulára szinte hazajáró Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház ezúttal egy mesejátékot állított színre Tekintetes úr címmel.
Évek óta kiváló hangulatú előadások születnek a Ladics-házban is. Az idén közülük a legizgalmasabb Bella Máté–Karafiáth Orsolya A Macskadémon című horror vígmusicalja volt.
Ugyanezen a helyszínen Kocsis István A tér című darabját vitte színre a marosvásárhelyi Yorick Stúdió a Várszínház sikeres darabjaiból való válogatás keretében. Az előadás érdekessége volt, hogy a szerző is megtekintette, s lehetőség adódott a vele történő beszélgetésre is.
A kritikusok egyébként sem fukarkodtak a dicsérő jelzőkkel. A Népszava szerint Gyula igazi kulturális fellegvárrá vált az évek során. Szinte hihetetlennek tartják, hogy egy kisvárosban ennyi magas színvonalú programot hoznak létre.
Az Élet és Irodalom kritikusa Shakespeare Vihar című darabjára asszociálva – mely egy szigeten játszódik a Miranda című előadásban – írja, hogy Gyula egy kulturális szigetté vált, ahol világpremier született.
A Vajdasági Magyar Szó munkatársa azt hangsúlyozza, hogy honfitársainak nagyon is érdemes Gyulára látogatni, mert a sok látnivaló mellett igazi kulturális csemegéhez is juthatnak, a Shakespeare Fesztivált igazi nemzetközi rangot kivívó eseménynek nevezi.
Talán még nagyobb elismerés a szervezők részére az, hogy a Globe Színház igazgatója levélben kérte a gyulaiakat, hogy a Shakespeare Fesztivál legyen tagja a Shakespeare Színházak Világszövetségének. Ez egyben frappáns válasz azokra a kósza felvetésekre, melyek időnként megkérdőjelezik a Shakespeare-fesztivál létjogosultságát. És jelzi azt a munkát, amit a szervezők a fesztiválba fektettek, hogy tizenegy nap alatt huszonkilenc produkciót láthasson a közel ötezer látogató. Nem lehet véletlen, hogy a Magyar Televízió több mint félórás önálló műsort készített a fesztiválról.
Augusztus 13-án zárult a 48. évad, a Madách Színház Az Operaház fantomja szabadtéri koncertváltozatát mutatta be nagy sikerrel. A záróprogramra hetekkel az előadás előtt már nem lehetett jegyet kapni.
A jazz kedvelői számára igazi ínyencfalat volt a XX. Gyulai Vár Jazz Fesztivál, ahová az idén is sikerült világhírű előadót meghívni és elhozni az amerikai Victor Bailey személyében.
A Művészeti Tanácsadó Testület szokás szerint javaslatot tett a Várszínházhoz kapcsolódó nívódíjak kiosztására vonatkozóan. A Békés Megyei Önkormányzat által alapított Sík Ferenc-díj, a gyulai képviselő-testület Havasi István-díja, valamint a Várszínház Őze Lajos-díja végleges kitüntetettjeiről az alapítók döntenek. A választás nem is lesz olyan egyszerű, hiszen nem könnyű kiválasztani a számtalan kitűnő művészi alakítás közül a legjobbat.
A nyári szezon lezárult. Az élet persze nem áll meg. Gedeon József igazgató hangsúlyozta, hogy a Várszínház darabjai nem halnak meg, közülük többet tovább fognak játszani más színházakban. Az erre vonatkozó megállapodások már megszülettek, vagy folynak a tárgyalások. Emellett már most készülnek a jubileumi ötvenedik évadra. És persze folytatódnak a kamaraszínház előadásai is. Mert a Várszínház már régen nem csak nyári színház.
