Zsúfolásig megtöltötték a helyi hívek és a zarándokok a Nádi Boldogasszony plébániatemplomot vasárnap, amikor Kiss-Rigó László szeged–csanádi megyés püspök celebrált ünnepi misét a Nádi Boldogasszony búcsú alkalmából. Egykoron Gyulamonostorán őrizték a Nádi Szűz Mária képét, melyhez messze földről zarándokoltak a népek hitük erősítése végett. A középkori eredetű Nádi Boldogasszony-kultuszt 1949-ben élesztették újra. Különösen fontos volt ez amiatt, mert a térség legnagyobb búcsújáró helye, Máriaradna Romániához került.
Azóta minden év augusztusában érkeznek zarándokok Gyulára, hogy tisztelegjenek a Szent Szűz előtt.
Mária tisztelete nagyon mély gyökerekkel bír Magyarországon, Szent István is az ő oltalmába ajánlotta a hazát. Gyulán a középkor óta Nádi Boldogasszonyként tisztelik Jézus anyját, s róla nevezték el a Harruckern téren található kegytemplomot is.
Kovács Péter esperes a szentmise kezdetén megemlékezett a középkori hagyományról, s kitért arra is, hogy bár Gyula nem esik bele a Máriacell–Csíksomlyó közötti Mária-útba, szorosabbra kívánják fűzni a kapcsolatokat a máriaradnai kegyhellyel, újraélesztve az egykor létező erős összetartó szálakat.
Az egész napos búcsú rózsafüzér-imádsággal kezdődött, majd a szentmisével folytatódott. Szokás szerint megrendezték a körmenetet is, este a búcsúi záró szentmisével fejeződött be a program.
