A gyulai gyermekpszichiátria 1989 óta működik ebben a formában 20 ággyal, 3-tól 18 éves korig kezelnek gyerekeket a legkülönbözőbb problémákkal. Itt készült a Gyula Televízió Sorsfordulójának legújabb műsora.
Bár az osztály korábban is létezett, utána hosszabb ideig szünetelt a működése. A feladatokat két klinikai szakorvos, egy szakpszichológus, huszonhárom szakképzett nővér és ápolói asszisztensek látják el.
Emellett foglalkoztatós nővérek, gyógytornászok és óvónők is segítik a munkát. – Nagyon fontos, hogy a gyerekek számára egy rendszer legyen a mindennapokban, hiszen ők „csak” lelkileg betegek, de a testük egészséges, és ha valakinek lelki problémája van, ott az unalom jelentősen tünetfokozó hatású. Legjellemzőbb problémák a viselkedészavarok, agresszió, szorongás, depresszió, ami már óvodás korban jelentkezhet, de elsősorban a serdülőkorra jellemzők. Ritkábbak ugyan, de már kórházi kezelést igényelnek még az önsértések, az öngyilkossági kísérletek vagy az úgynevezett falcolás. A betegségek kialakulásában a genetika mellett fontos szerepe van a gyermekkori traumáknak, szociális helyzetnek és egyéb tényezőknek – fogalmazott dr. Gácser Magdolna.
Az osztályvezető főorvos elmondta, fogyatékkal élő gyermekek csak akkor kerülnek a pszichiátriára, ha viselkedésproblémáik vannak, illetve rossz a gyermek pszichés állapota is. A viselkedésproblémáknak olyan egyértelmű tünetei vannak, mint a befelé fordultság vagy éppen ellenkezőleg, a kifelé megnyilvánuló agresszió, amely a családtagok vagy a kortársak felé is irányul.
Érzékelhető, hogy az utóbbi húsz évben jelentősen megváltoztak a társadalmi viszonyok, ezért néhány probléma, mint például az iskolakerülés, hatványozottabban jelentkezik, amivel sokat küzdenek az osztályon. De ami a leginkább érzékelhető és egyre több gyermeknél megfigyelhető, az a technika fejlődéséből adódó függőség. Egy friss kimutatás szerint ma Magyarországon egy átlagos gyermek 3,8 órát tölt a számítógép előtt, és figyelembe véve az iskolában eltöltött nyolc órát, egyre kevesebb idő marad arra, hogy a családok tartalmas időt töltsenek együtt. Ezek szintén elősegítik a lelki gondok kialakulását.
A netfüggőség mellett került már az osztályra SMS-függő gyermek is, aki szinte már nem is tud másképp kommunikálni kortársaival, csak valamilyen technikai eszközön keresztül. Ehhez társulnak még az ezzel kapcsolatos szövődmények kialakulása, mint például az ízületi problémák vagy a látásromlás. Sőt alakult már ki ebből depressziós állapot is, mert a gyerekek egy idő után a függőség miatt már nem tudnak különbséget tenni virtuális és a valós világ között. A szülőnek, az iskolának tehát nagy a felelőssége abban, hogy ezek a függőségek ne alakuljanak ki. Megfelelő elfoglaltságok, programok szervezésével lehet segíteni a gondokon, de a pénz hajszolása miatti időhiány is nagyban megnehezíti a helyzetet. Ezért a szakembereknek komoly részt kell vállalniuk ezekből a feladatokból is. Figyeljünk tehát gyermekeinkre, ha valami szokatlant, eltérőt veszünk észre viselkedésükben, forduljunk szakemberhez, hogy még időben orvosolni lehessen a problémát.
