A várszínházban a stand up comedy műfaj kedvelői felejthették el napi gondjaikat, amikor a 2006-os Erdélyi Humorfesztivál győztese, Felméri Péter lépett a színpadra.
Volt is rá igény, mert a terem csurig megtelt, még a pótszékeket is igénybe kellett venni. Érdekes látvány volt, ahogy a tömött nézőtér előtt egyetlen emberke nézett szembe velünk. A kolozsvári fickót a Showder Klubból, az MR1-Kossuth Rádió rádiókabaréjából és a Dumaszínházból ismerhetjük. A kockás inges, kissé félszeg stílusú partiumi gyerek lökte a sódert, véleményt nyilvánított, sztorizgatott, csapongott, ahogy az ebben a műfajban illik.
Felméri Péter igazi, kemény lázadó típus, aki azért sem a perforáció mentén szakítja el a vécépapírt. Bemutatkozásában azt is megtudhattuk, hogy Mátyás király atyafijához hasonlítja magát, aki szintén kolozsváriból lett sztár az anyaországban. Rávilágított többé – de inkább kevésbé – eredményes nőfelszedő trükkjeire, majd néhány balul sikerült randevújába is nyerhettünk betekintést. Szót ejtett utazásairól, a „kolozsvári feelingről”, milyen volt az élet, és milyen most a „blokkban”, vagyis a romániai panelben. Enyhén szólva laikus élménybeszámolót kaptunk az operából, ahol senki nem tud olaszul, mégis úgy énekelnek.
Az egyetemen végzett informatikus elmondása szerint kedvenc számítógépes játékában – a hókotró szimulációban – verhetetlen, hiszen senki nem tud olyan brutálisan havat kotorni, mint ő… a monitoron. Megtudhattuk, vajon hogyan foghat az ökörnyál pók utasa medvét, ha már olyan nem normális, hogy nem tud rendes hálót csinálni. Majd koordinátarendszerben valós időben illusztrálta különböző közönségtípusok vidámsági görbéjét, beleértve egy francia csoportét is, akik egy magyaroknak tartott külföldi fellépésén véletlenül beültek előadására. Hallottunk híreket egy kancsi oposszumról meg mindenféle egyéb felsorolhatatlan hülyeségről, amit felfokozott jókedvünkben visszatapsolással honoráltunk. Ezt követve bónuszként néhány szép szóval zárta műsorát. Virág, fóka, Ferrari…
